Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Hírlevél

Európa évi 190 milliárdot bukhat az éghajlatváltozáson

Nagyobb lélegzetű kutatást publikált a napokban az Európai Bizottság házon belüli tudományos kutatóintézete, a Joint Research Centre a klímaváltozás lehetséges hatásairól. A globális felmelegedés okozta károk a 2080-as évekre (erre az idősávra szólt a kutatás) a 190 milliárd eurót is elérhetik, ez a jelenlegi uniós GDP-nek az 1,8 százaléka, a magyar GDP majdnem kétszerese.

Mindehhez az kell, hogy a klímaváltozás következtében a Földön a jelenlegihez képest 3,5 Celsius-fokkal növekedjen az átlaghőmérséklet.

A jelentésben kilenc különböző ágazatban elemezték az éghajlatváltozás hatásait, beleértve a mezőgazdaságot, a turizmust, az energia-ágazatot, az aszályvédelmi- és a közlekedési infrastruktúrát. A modellezett forgatókönyvek szerint a legnagyobb veszteség Európa középső részét érheti, ahol a károk közel 70 százaléka realizálódik. Az Egyesült Királyság és Írország 5 százalék körüli veszteségre számíthat, míg Észak-Európát alig 1 százalékos veszteség érheti a negatív hatások miatt.

A kutatás négy eltérő klímaváltozási forgatókönyv mentén mérte fel a lehetséges hatásokat. Ezekből három azzal számol, hogy összesen 3,5 Celsius-fokkal növekszik az átlaghőmérséklet a 2080-as évekre, egy pedig az EU-s klímavédelmi célkitűzések teljesülése által mérsékelt 2 Celsius-fokos változását állította a kutatás középpontjába. A 3,5 fokos változás esetén három különálló szcenárió mentén vizsgálták a hatásokat: a referencia forgatókönyv a jelenlegi „business-as-usual” állapot mentén történő emissziós szint mentén számolt, ehhez képest készült egy „melegebb és szárazabb” körülményekre szabott változat, illetve egy „hűvösebb és csapadékosabb” verzió is.

A területi megoszlás alapján a kutatók 5 régiót határoztak meg Európában, ezekben külön-külön is vizsgálták a hatásokat.

CHP_countries_20140704.jpg

Mezőgazdaság

A referencia forgatókönyv szerinti szimuláció alapján a 2080-as évekre a gabonanövények terméshozama az unió átlagában körülbelül 10 százalékkal csökken, a leginkább sújtott dél-európai térségben viszont a visszaesés a 20 százalékot is meghaladhatja.
Amennyiben sikerül tartani az unió által óhajtott 2 Celsius-fok körüli átlaghőmérséklet-emelkedést, akkor a mezőgazdaság nem szenved el számottevő károkat, míg a referencia forgatókönyv melegebb változatában a prognosztizált több csapadéknak köszönhetően a termésátlagok még növekedhetnek is.

Energia

Az átlaghőmérséklet változása az energiaigényekre is hatással lehet. A referencia forgatókönyv szerint – elsősorban a csökkenő hőigényeknek köszönhetően – az unió egészére nézve akár 13 százalékkal is csökkenhet a fogyasztás. A felmérés szerint minden vizsgált régióban csökken majd az energiafogyasztás, kivéve a dél-európait, ahol a megnövekedett hűtési igények miatt közel 8 százalékkal több energiára lesz szükségük a lakosoknak. A 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéssel számoló szcenárió esetében az energiaigény csökkenése valamivel kevesebb, csupán 7 százalék körül alakul.

Áradások, árvizek

A klímaváltozás az előrejelzések szerint gyakoribbá teszi és intenzitásukban is megnöveli az áradásokat. A referencia forgatókönyv szerint a 2080-as években az ezek által okozott károk a jelenlegi gazdasági és társadalmi állapotokat figyelembe véve elérhetik a 11 milliárd eurót évente. A veszélynek leginkább kitett területek az Egyesült Királyság és Írország, illetve Európa középső övének déli része. Ezeken a területeken összesen körülbelül 290 ezer ember lehet majd érintett. Az áradások a mindössze 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel számoló forgatókönyv szerint is jelentős veszélyt jelentenek majd – ennek esetében évi 10 milliárd euróra teszik a károk mértékét. Amennyiben a kutatók a társadalmi és gazdasági fejlődést is belevették a modellbe a károk ijesztően megugrottak: elérték a 98, illetve 68 milliárd eurót éves szinten.

Aszály, szárazság

A klímaváltozás Európa számos részén egyre gyakoribbakká teheti a több éven át húzódó aszályos időszakokat. Ez alól egyedül Európa északi része lehet kivétel. Az Európai Unió gabonatermesztő területeinek jelentős része, mintegy 700 ezer négyzetkilométer lehet aszályokkal sújtott terület évente a referencia forgatókönyv szerint. Ezek legnagyobb része – mintegy 60 százaléka – a dél-európai térségben koncentrálódik majd.

Erdőtüzek

Az erdőtüzek által érintett terültek nagysága is jelentősen növekedhet a 2080-as évekre a referencia forgatókönyv szerint, elérheti a 800 ezer hektárt. Ugyanakkor a modellezés azt mutatta, hogy a mindössze 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedés esetén a veszély jelentősen, közel 50 százalékkal csökken.

Közlekedési infrastruktúra

A klímaváltozás a szimulációk alapján a közlekedési infrastruktúrát sem kíméli majd. A keletkezett károk aránya akár 50 százalékkal is növekedhet a 2080-as évekre: ez évente akár 930 millió eurót is jelenthet, amely elsősorban a magasabb hőmérséklet által okozott, aszfalt és vasúti infrastruktúrában keletkezett károkból adódik majd. Hasonlóan jelentős lehet a hidakban áradások által okozott sérülések arányának növekedése is.
A vasúti közlekedésre a legnagyobb veszélyt a sínek melegedéséből fakadó vetemedések, illetve az özönvízszerű csapadékhullás (eső és hó) miatti sebességkorlátozások jelentik majd. Ehhez járul még hozzá a tengerszint emelkedés – a szimulációban 1 méteres szintnövekedéssel számoltak –, amely mintegy 18,5 milliárd eurónyi közlekedési infrastruktúrát veszélyeztet közvetve vagy közvetlenül.
A fenti értékek ráadásul a jelenlegi infrastrukturális állapotokra vonatkoznak, a jövőbeni fejlesztések értéknövekedése ebbe a számításba még nem került bele.

Partvidék

A tengerszint megemelkedése az ár-apály jelenségre is hatással lesz. Ez – nem számítva a közlekedési rendszerekben okozott károkat – további mintegy 17 milliárd eurónyi kiadást jelenthet a 2080-as években. A legnagyobb károkat Európa középső övének északi része szenvedheti el, a jelenlegi éves károk értékének mintegy négyszeresére számíthatnak ezek az államok.
A pusztán 2 Celsius-foknyi átlaghőmérséklet-emelkedéssel számoló forgatókönyv esetében 14 milliárd eurónyi kárértéket számoltak a kutatók, ami szintén nem kevés.

Turizmus

A klímaváltozás nem csak károkat okoz, de bevételkiesését is eredményez – főleg a turisztika területén. Egész Európára vetítve mintegy évi 15 milliárd euróval csökkenthetnek a turisztikai bevételek. A kiesés legnagyobb elszenvedője a dél-európai térség lehet, a referencia forgatókönyv esetében évente 7 milliárd euróval kevesebb forrás érkezhet ide, még az optimista forgatókönyv a maga 2 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedésével is évi 5 milliárd eurónyi elmaradó turisztikai bevétellel számol.

Egyéb hatások

A nem szorosan vett gazdasági hatások között a kutatók elsősorban a klímaváltozás emberi egészségre, illetve a hőmérsékletváltozás környezetre gyakorolt hatásait modellezték. A halálozások aránya várhatóan növekedni fog, elsősorban a hőérzettel és a hőmérséklettel összefüggő okok miatt. Ez évente további 100 ezer halálesetet fog jelenti a 2080-as években. A környezeti változás is szembeötlő lesz: számos növény- és állatfaj fog elvándorolni, a jelenlegi életterekről eltűnni.

Bár az eredmények elég elszomorítóak, egy fontos tanulság is van: ha megállítani talán nem is lehet a klímaváltozást, érdemes minden eszközzel küzdeni ellene. Gondoljuk csak át, mekkora különbség van a 2 és a 3,5 Celsius-fokos szcenáriók között. Minden foknak, minden lépésnek jelentősége van.

Forrás