Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Hírlevél

A jövőről középiskolásoknak

metropol

Hazánk éghajlata 2050-re jelentősen megváltozik, egyes állatfajok jól alkalmazkodnak a városi környezethez, a zöldtetők pedig akár egy egész város mikroklímáját megváltoztathatják – többek között ezeket tudtuk meg hétfőn az OTP Fáy András Alapítvány Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontjában megrendezett Jövő+ Fesztivál előadásaiból.

Körülbelül száz középiskolás körében ültük végig a fesztivál keretében szervezett teadélutánt, ahol Németh Lajos meteorológus az éghajlatváltozás hatásairól, Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője az urbanizáció állatvilágra gyakorolt következményeiről, Horváthné Pintér Judit a zöldtetők szerepéről, Krajcsó Nelli, a Slow Budapest mozgalom alapítója pedig a lassúbb tempójú, kiegyensúlyozottabb életmód előnyeiről számolt be.

Az első előadásból kiderült, hogy 2050-re Magyarország éghajlata mediterrán jellegű lesz, vagyis a hosszú, forró nyarakat enyhe, csapadékos telek váltják majd. Németh Lajos meteorológus elmondta: az elmúlt 150-200 évben a Föld hőmérséklete közel egy Celsius-fokkal emelkedett, csökkent a sarki jégtakaró, és a gleccserek mérete.

Horváthné Pintér Judit, a Zöldtető- és Zöldfalépítők Országos Szövetségének elnökségi tagja is egy kevésbé lelkesítő adattal kezdte: túl későn kezdtünk bele a zöldtetők építésébe. Pedig ezek jótékony hatásai jelentősek. Ahogy a tervező elmondta: a növényzettel telepített épületek nem forrósodnak fel annyira nyáron, így megszüntetik azt a felfelé áramló légmozgást, mely a szennyező anyagokat kvázi lebegteti a városban. Így a megfelelő számú zöldtető a hősziget-jelenséget is csökkentheti, illetve özönvízszerű esőzések esetén felfogja a csatornahálózatba zúduló csapadék egy részét.

Krajcsó Nellitől, a Slow Budapest mozgalom alapítójától megtudtuk, hogy a lassúbb, kiegyensúlyozottabb életmódot népszerűsítő első civilszervezetek Olaszországban alakultak. Ezek a slow food mozgalmak, melyek a gyorsétteremláncok filozófiájával szemben a helyi ízek, ételek lassú fogyasztására, élvezetére ösztönöztek.

Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője elmondta: sok faj jól érzi magát az emberi környezetben. Példaként említette az utóbbi időkben egyre gyakrabban Budapest belsőbb területeire tévedő vaddisznókat.
Hangsúlyozta, hogy a természetes élőhelyek csökkenésében nemcsak a városok növekedése, hanem az egyre nagyobb számú városlakót kiszolgáló mezőgazdasági területek bővülése is felelős lehet.

Forrás