Módosult az OTÉK 2.
2013. január 1-jén lép hatályba az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, ismertebb nevén az OTÉK. Írásunkban a kormányrendelet építkezőket érintő legfontosabb újdonságait tekintjük át.
A rendelet jelenleg hatályos változata szerint csak a közműhálózatra kötött építési telek tekinthető közművesítettnek, a változtatások után azonban ez részben vagy egészben kiváltható lesz úgynevezett közműpótló műtárgyakkal.
Többek között közműpótlónak minősül
- a napelem,
- a napkollektor,
- a szélkerék,
- a kút,
- a szennyvíztisztító vagy
- a komposzttoalett is.
A változtatás a jelenleginél nagyobb mértékű önellátásra teremt lehetőséget az energiaellátás, a vízellátás és a szennyvízkezelés területén, ami gazdaságossági és fenntarthatósági szempontból egyaránt előnyös.
A tervezési és megvalósítási folyamatban törekedni kell majd arra, hogy a használat során az alábbi fenntarthatósági szempontok érvényre jussanak:
- racionális energiafelhasználás, energiavisszanyerés, megújuló energiák alkalmazása,
- a vízfelhasználás mérséklése a csapadék, a talajvíz és a szürkevíz hasznosításával, vagy a vízfelhasználást csökkentő szerelvények alkalmazásával,
- helyi vagy helyben gyártott építőanyagok használata, illetve a bontott építőanyagok újrafelhasználása,
- a környezetszennyezés csökkentésével káros anyagok kibocsátásának, a víz- fény– és zajszennyezés mérséklésével,
- a természeti értékek védelme, az épített környezet és az élővilág harmóniája,
- az építmények életciklusának vizsgálata.
A rendelet megfogalmazásából nem következik, hogy a szempontok betartása kötelező érvényű lenne, így inkább csak annak szemléletváltását tükrözi. Kisebb konkrétum egyedül a megújuló energiaforrások kapcsán jelenik meg, ugyanis a tervezési programban minden esetben vizsgálni kell alkalmazásuk lehetőségét, valamint a felhasználásukra alkalmas berendezések beépítésének lehetőségét biztosítani kell.
Otthonunk kialakításánál ezentúl gondoskodni kell arról, hogy az épület illeszkedjen akörnyezetébe, illetve a településrész építészeti arculatába egyaránt. Ez elméletileg véget vethet az ország számos pontján felfedezhető építészeti stíluskavalkád továbbterjedésének, azonban a rendelet nem tér ki arra, hogy a településrészek építészeti arculatát milyen formában kell szabályozni.
A telkekre előírt zöldfelületbe ezentúl jellegüktől függő szorzóval beszámítható lesz a zöldtető vagy tetőkert, valamint a vízfelület is, a többszintes növényállomány pedig valós területénél nagyobb arányban lesz beszámítható.
A zártkertet különleges beépítésre nem szánt területek közé sorolja, és legfeljebb 5 százaléka lesz beépíthető, bár a helyi építési szabályzat ennél kevesebbet is előírhat.
A vagyonvédelem is megjelenik az új rendeletben. Már a tervezéstől kezdve ügyelni kell arra, hogy az épületben tárolt vagyontárgyak biztonságban legyenek. A vagyonbiztonság mértéke általános, fokozott vagy kiemelt lehet a tárolt értékek függvényében.
Forrás: HOMEINFO
