Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Hírlevél

TÖBB ZÖLDFELÜLETET A TELEPÜLÉSEKEN!

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozata és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete Közös Nyilatkozata az OTÉK zöldfelületeket is érintő módosítására.

A témák között a zöldtetők, tetőkertek és a homlokzati zöldfelületek beszámítása körüli, eddig nem körültekintően szabályzott anomália feloldása.

Holland szakemberek több éves kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a náluk a városokban létesített egy egységnyi fejlesztési és fenntartási költségbe kerülő zöldfelület a városnak hat egységnyi gazdasági hasznot hajt az ingatlanok értékének növekedésével, az egészségügyi előnyökkel, a légszennyezés szűrésével, a rekreációs szolgáltatásokkal és más tényezőkkel.

A magyar városokban is hasonló lehet a helyzet. Ezért a Levegő Munkacsoport, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozata és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete közös nyilatkozatot adott ki, kilenc pontban összegezve javaslatait az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelmények (OTÉK) módosítására a zöldfelületek védelme és fejlesztése érdekében. (Az OTÉK az egész ország területére érvényes azon részletes szabályokat fogalmazza meg kormányrendelet formájában, amelyek az épített környezet alakítására kihatással vannak.)
A civil szervezetek szerint az OTÉK-nak komoly hiányossága, hogy éppen a zöldterületek esetében nem írja elő a minimális zöldfelületi arányt, ami visszaélések sorozatára ad okot és lehetőséget (például indokolatlan méretű burkolt felületek kialakítására). Ezért javasolják, hogy közterületen belül közpark esetén a terület 70%-ának, közkertnél 60%-ának, közhasználatú magán zöldterület esetén legalább 60%-ának biológiailag aktív zöldfelületnek kelljen lennie, háromszintes növényállománnyal.

Nemzetgazdasági szempontból is kimutathatóan azon településrészek ingatlanértéke magas, illetőleg értékálló, ahol megfelelő arányban található zöldfelület. A minőségi beruházások kiemelt szempontként kezelik a zöldfelületi arányt, szlogenjeikben (lakóPARK, lakóKERT, lakóLIGET) rendszeresen megjelenik a zöldfelületek ígérete. A szuburbanizáció legfőbb motorja a zöldbe költözés. Ezért a zöldfelületi kérdés kezelésének a településrendezési és fejlesztési folyamatokban rendkívül fontos helye van – különösen akkor, amikor az építőipart túlkínálati válság jellemzi. Holland kezdeményezésre néhány éve elindult egy ún. Green City Mozgalom, amelyhez immár 6 európai ország csatlakozott.
  • Bizonyos településméret felett (középvárosi szint) a település zöldfelületi rendszerének egy zöldfelületi rendszertervvel való alátámasztása (azaz ez legyen a tájrendezési javaslat kötelező eleme)
  • A zöldterület „biológiailag aktív területarány”-ának bevezetése
  • A parkolókra vonatkozó szabályozás pontosítása
  • Csak a háromszintes növényállományt tekintsük a minimális zöldfelületi arány számításakor 100%-osnak
  • A zöldtetők, tetőkertek és a homlokzati zöldfelületek beszámítása körüli, eddig nem körültekintően szabályozott anomália feloldása
  • A vízfelületek és a víz- és légáteresztő burkolatok zöldfelületi arányba történő beszámításának leszabályozása
  • Legyen a közterületi fasor is „közmű”
  • Új közterület létesítésekor a kötelező fásítás előírása
  • A korábban az építésügyi szabályozás részét képező zöldfelületi normatíva újbóli bevezetése és alkalmazása az újonnan létesített beépítések esetén
  • Bizonyos településméret felett (középvárosi szint) a település zöldfelületi rendszerének egy zöldfelületi rendszertervvel való alátámasztása (azaz ez legyen a tájrendezési javaslat kötelező eleme)
  • A zöldterület „biológiailag aktív területarány”-ának bevezetése
  • A parkolókra vonatkozó szabályozás pontosítása
  • Csak a háromszintes növényállományt tekintsük a minimális zöldfelületi arány számításakor 100%-osnak
  • A zöldtetők, tetőkertek és a homlokzati zöldfelületek beszámítása körüli, eddig nem körültekintően szabályozott anomália feloldása
  • A vízfelületek és a víz- és légáteresztő burkolatok zöldfelületi arányba történő beszámításának leszabályozása
  • Legyen a közterületi fasor is „közmű”
  • Új közterület létesítésekor a kötelező fásítás előírása
  • A korábban az építésügyi szabályozás részét képező zöldfelületi normatíva újbóli bevezetése és alkalmazása az újonnan létesített beépítések esetén

otek-zoldfeluleteket-is-erinto-modositas-nyilatkozat

Forrás