Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Hírlevél

Zöld homlokzat és zöld árnyékolás

képek 2013.09. 326

Amíg Patrick Blanc növényfalai az esztétikumról szólnak, egyre-másra jelennek meg tanulmányok, kísérleti beültetések, amelyek a növények kedvező épületfizikai hatásait mutatják be.

Itt az ideje, hogy a növényekben rejlő lehetőségeket az építészet is felhasználja. Épületek és növények békés együttélésének számos jó példája, és számos fontos oka van. Ezeket vesszük sorra a következőkben.

Egyre hangosabban dúlnak a viták, melyekben a különböző építészeti stílusok kedvelői igyekeznek bizonyítani saját ízlésük helyességét. Sokan ósdinak, és maradinak titulálnak épületeket, míg az ellentábor sivárságról, unalmasságról beszél. Vége már annak a kornak, amikor egy-egy jól sikerült épület ki tudta vívni a többség elismerését. Vagy talán mégsem. Szerte a világon egyre jobban terjed egy új gondolat, és megoldás, amit a francia botanikai szakember, Patrick Blanc indított útjára. Blanc egy őserdőben figyelte meg, miként élnek növények a talajtól meglehetősen nagy távolságban is, nagyobb fák törzsére kapaszkodva. Ez adta az ötletet, hogy növényeket telepítsen épületek falára. Szerencsére Blanc nemcsak a növényekhez értett nagyon, de művészi tehetségnek sem volt híján. Csodálatos növényfalai ámulatba ejtik a nagyközönséget, és a finnyás kritikusokat egyaránt. Szürke, egyhangú falakból csodálatos alkotásokat hozott létre. Persze Blanc-nak nem volt nehéz doga, hiszen csúnya növény nem nagyon létezik.

Amíg Patrick Blanc növényfalai az esztétikumról szólnak, egyre-másra jelennek meg tanulmányok, kísérleti beültetések, amelyek a növények kedvező épületfizikai hatásaitmutatják be.

Alighanem a legfontosabb a „hősziget” hatás csökkentése. Az talán már sokan tudják, hogy a városokban melegebb van, mint a külterületeken. Ami azonban nem köztudott, hogy ez a jelenség nyáron sokkal erősebb, mint télen. Ez nemcsak azért baj, mert az amúgy is forró napokon a városokban még melegebb van, hanem azért is, mert a hőmérséklet megemelkedésével radikálisan megnő a levegő ózon tartalma, ami pedig igen erős méreg.
A növények párologtató tulajdonságának köszönhetően hűtik a környezetüket. Alkalmazásukkal akár a nyári légkondicionálás is megspórolható.

Budapest belvárosa 6-7 celsius fokkal melegebb nyáron, mint a nagy zöldterületek.Forrás: ELTE meterológiai tanszék

Nemcsak a meleg, de a hideg ellen is védhetnek a növények. Szakirodalmi adatok alátámasztják, hogy egy borostyánnal befuttatott épülethomlokzat felületi hőmérséklete 2 celsius fokkal magasabb, mint a be nem futtatott homlokzaté. Ez pedig egyáltalán nem kevés.

Városi környezetben, vagy középületek csillogó előcsarnokaiban tehet jó szolgálatot a növényekkel borított felületek akusztikai visszaverődéseket gátló tulajdonsága.
A növények a levegőt is tisztítják. A leveleken megtelepszik a szálló por, amit az eső a talajba mos. De képesek megtisztítani a levegőt a káros hatású vegyületektől is. Vannak olyan kísérletek, melyekben növényfalakon átszűrt levegővel tisztítják az épület belső tereibe juttatott levegőt.

A globális felmelegedés (ha van) a túlzott széndioxid kibocsátásnak köszönhető. Sokan sokfélét kitaláltak ennek mérséklésére, de mégis kevés figyelem irányul az ellenkező oldalra. A széndioxid a növényeknek táplálék, amiből oxigént állítanak elő. A megnövekedett széndioxid kibocsátást növényekkel a legegyszerűbb ellensúlyozni. „a növény a legjobb albérlő, mert nem pénzzel fizet, hanem oxigénnel” (Hundertwasser)

Városi tereken a zöldfelületeknek pszichikai előnyei is vannak. Nyugtatólag hatnak az emberekre. Ez nehezen megfogható előny, de mégis fontos. Nem mindegy, hogyan érezzük magunkat a környezetünkben. Noha erről nem készült semmilyen tanulmány, mégis megemlíthető, hogy a növényekkel futtatott falak ritkán esnek graffitisek áldozatává. Kevesen tudják, de a graffiti elsősorban a sivárság ellen szól.

És végül vegyük a hátrányokat, amikről kiderül, hogy valójában előnyök.Tévhitekben ugyanis nincs hiány. Nem, a növények nem nedvesítik a falakat, miért is tennék, hiszen nekik kell a nedvesség. Az viszont igaz, hogy a zöldfalakon élhetnek rovarok, hiszen ők is a természet részei. Egy német kutatás kimutatta, hogy a növényekkel befuttatott falakon pontosan ugyanannyi rovar él, mint minden más falon. Ez részben azért van, mert ezeken a falakon madarak is élnek. Aki szerint ez hátrány, az tényleg ne akarjon zöldfalat. És végül, szintén tévhit, hogy a növények károsítják a homlokzatot. Ennek is az ellenkezője igaz. A növények megvédik a homlokzatot a csapóesőtől, így az kevésbé lesz nedves, és kevésbé kopik. A növényekkel takart homlokzatfelületek felújítási ciklus nagyjából kétszerese a hagyományos homlokzatokénak.

*A kísérleti zöldfalat a Principal Investigators Center for Architecture Science and Ecology készítette 

Forrás: http://zoldfal.blog.hu/2010/10/11/novenyt_a_hazra_de_miert