Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

2014 Ybl bicentenárium – A Magyar Építészet Éve

Ybl Miklós halálának (1891. január 22.) 123. évfordulóján veszi kezdetét az Ybl-emlékév, ami a 200 éve született építész és munkássága előtt tiszteleg. Az Ybl bicentenárium fővédnöke Áder János köztársasági elnök, védnöke pedig Pintér Sándor belügyminiszter. Kezdeményezője és a programok jelentős részének szervezője a Ybl Egyesület. Az egész éven át zajló eseményeket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 100 millió forinttal támogatja.

 

 

Az Ybl-emlékév programjai

A tervek szerint közel kétszáz program várja országszerte az érdeklődőket az Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából életre hívott, „2014 Ybl bicentenárium – Magyar Építészet Éve” rendezvényein. A programsorozat január 22-én, Ybl halálának évfordulóján – a magyar kultúra napján – emlékező szertartással kezdődik a Nemzeti Sírkertben, az építész sírjánál.Az emlékév programjai között szerepelnek komolyzenei koncertek, fotókiállítások, konferenciák, emléktábla elhelyezések, szoborállítás, illetve hiánypótló kiadványok megjelentetése, emlékérmek, emlékbélyegek kiadása. Az Ybl Egyesület koordinálása mellett számtalan civil szervezet és intézmény kapcsolódik a programsorozathoz, így például a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol Budapest Transzfer címmel előadásokat, fotókiállítást és koncertet is magába foglaló, háromnapos fesztivált rendeznek, vagy Székesfehérvár, ahol májustól szeptemberig éremkiadással, emléküléssel, kiállításokkal, az Ybl Liget-átadásával emlékeznek a város szülöttjére. A szakmai konferenciák sorát az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézete, a Budapest Főváros Levéltára, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke, a Forster Központ Építészeti Múzeuma és a Hild-Ybl Alapítvány közös rendezvénye nyitja. Zárása pedig az Ybl Egyesület XII. Ybl konferenciája lesz, ahol Ybl mellett Hild Józsefre, Steindl Imrére, Schulek Frigyesre és Lechner Ödönre is emlékeznek majd. A Magyar Művészeti Akadémia székházában illetve az idén átadandó Vigadó előtti téren rendezik meg a IV. Építészek és Zene Világnapját, ahol a népzene, jazz és klasszikus muzsika mellett építészettel kapcsolatos irodalmi alkotások is elhangoznak majd. Mindezek mellett sportrendezvények is szerepelnek az Ybl bicentenárium gazdag kínálatában, így például az Ybl Kupa és balatoni VII. Építészregatta.
Az Ybl-emlékév kiemelkedő programja lesz februárban, az Ybl áltat tervezett Olasz Intézetben rendezendő XVII. Ybl Bál. Április elején a Várkert Bazár I. ütemének átadása, illetve a Magyar Állami Operaházban, Ybl Miklós születésnapján – 2014. április 6-án – sorra kerülő gálaműsor, ahol az 1953-ban alapított Ybl-díjakat is átadják.

A Ybl-emlékév egyik kiemelkedő eseménye a Várkert Bazár átadása

A Magyar Kormány az Ybl Miklós tervei alapján épült, és 1883-ban megnyílt Várkert Bazárt a Nemzeti Program kiemelt részeként kezeli, hiszen az épületegyüttes Budapest, sőt Magyarország egyik fontos épített és kulturális értéke, amely tarthatatlan állapotba került az elmúlt évtizedekben. A 2012-ben, a Magyart Állam és az Európai Unió finanszírozásában megindult Várkert Bazár rekonstrukció célja az állagmegőrzés mellett a védett Duna-parti panoráma esztétikailag elfogadható helyreállítása, rendezett világörökségi környezet kialakítása, és egy új kulturális tér kialakítása. A beruházás teljes költsége eléri a 9 milliárd forintot.A Várkert Bazár épületegyüttesének átadása 2014-ben, az Ybl bicentenárium évében, két ütemben történik.
Elsőként az Ybl Miklós tervei alapján készült, a Dunaparti-panorámát meghatározó, eredeti épületeket adják át 2014 tavaszán. A második ütemben a Várkert Bazár területére épített új objektumokat – konferencia- és rendezvényközpont, mélygarázs, illetve ezek kiszolgáló egységei –, továbbá a teljes egészében megújult kertet veheti birtokba a nagyközönség. Az első ütemhez kapcsolódóan megszépül a nem a Várkert Bazárhoz tartozó, ám közvetlenül mellette lévő Semmelweis Orvostörténeti Múzeum külső homlokzata is. A második ütem befejezésével egyidőben pedig elkészül a Várkert Bazár előtti Lánchíd utca felújítása.
A Várkert Bazár I. ütemének, tehát az Ybl Miklós tervezte, felújított épületegyüttesnek az átadása 2014. április 3-án (csütörtök) 10.00 órakor lesz. A beruházást Orbán Viktor, miniszterelnök adja át.

Az Ybl-emlékév legnagyobb támogatója az NKA

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) immár 20 éve a magyar kultúra legjelentősebb mecénása, amely 1993-as létrehozása óta több mint százezer – jórészt civil – kezdeményezést támogatott, összesen mintegy 120 milliárd forinttal. Az NKA forrásait jelenleg az ötöslottó játékadója biztosítja, amely várhatóan 2014-ben is meghaladja a 10 milliárd forintot. Az NKA rendelkezésére álló keret elosztásáról a felügyelő miniszter és az adott terület szakmai szervezeteinek delegáltjaiból álló kollégiumok döntenek.Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere, mint a Nemzeti Kulturális Alap elnöke 2013 végén hagyta jóvá az NKA Bizottságának azon előterjesztését, amely szerint az Alap 2014-ben, összesen 100 millió forinttal támogatja az Ybl-emlékév rendezését. Az ilyen jellegű támogatás nem példanélküli az NKA történetében, hiszen 2013-ban hasonló összegű támogatásban részesültek a Gárdonyi Géza Jubileumi Emlékév programjai.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatását az Ybl-emlékév programjainak szervezői pályázatok útján vehetik igénybe. Az Alap szakmai kollégiumai két körben hirdetik meg pályázataikat – részben az év elején, részben 2014 második felében –, így teremtve lehetőséget arra, hogy a már korábban tervezett események mellett, az év folyamán szerveződő programok is támogatásban részesülhessenek. Az NKA az Ybl bicentenáriumhoz kapcsolódó kulturális rendezvényeken túl kiadványok megjelentetését, szobrok- és emléktáblák avatását, turisztikai és oktatási programokat, illetve konferenciákat is támogat majd.

Ybl Miklós
(Székesfehérvár, 1814. április 6. – Budapest, 1891. január 22.)

Székesfehérváron született, osztrák gyökerekkel rendelkező családja a XVIII. század elején telepedett le Magyarországon. Édesapja jómódú székesfehérvári kereskedő, a megyei választmány tagjaként a városi kereskedőcéh irányításában is részt vett.Ybl Miklós 1825 és 1832 között a bécsi művészeti akadémián tanult, majd Münchenben, Prágában és Olaszországban folytatott építészeti tanulmányokat. Előbb Koch Henrik és Pollack Mihály műépítész vezetése alatt dolgozott, majd 1841-ben Pollack fiával, Pollack Ágostonnal Építészeti Intézetet nyitottak Pesten.
Első jelentősebb megbízását 1845-ben kapta a Károlyi-család fóti kastélyának átépítésére, majd a város szívében ma is álló templom megtervezésére. Ezek a munkák tették ismertté, és lett a XIX. század második felében a magyar főúri körök kedvelt építésze. Olyannyira, hogy 1860-ban Széchenyi István is felkérte a nagycenki birtokán templom tervezésére, aminek elkészültét a legnagyobb magyar már nem élhette meg.
Ybl munkásságát még életében elismerték. Elnöke volt a Magyar Mérnők- és Építészegyletnek, tagja a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak, majd 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. Megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét (1866), 1882-ben pedig a Lipót-rend lovagkeresztje kitüntetést.
Felesége Lafite Franciska. Házasságukból 1864-ben egy fiú született. Ybl Miklós 1891. január 22-én, Budapesten hunyt el.

Ybl Miklós legismertebb alkotásai

Szakrális épületek: Szent István Bazilika (Budapest), Bakáts téri Assisi Szt. Ferenc templom (Budapest-Ferencváros), Fóti r.k. plébánia templom, Kecskeméti evangélikus templom, Ganz Ábrahám mauzóleum, Kazinczy mauzóleum, Szapáry síremlék, Wenckheim kripta
Középületek: Budai Takarékpénztár Székháza, Fővámház (Corvinus Egyetem), Gloriette (Széchenyi kilátó), Képviselőház (Olasz Intézet), Magyar Állami Operaház, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza (Ybl Palota), Rác Fürdő, Várkert Bazár épületegyüttes
Kastélyok: Wenckheim vadászkastély (Fáspuszta-Bélmegyer), Károlyi kastély (Fót), Károlyi kastély (Füzérradvány), Károlyi kastély (Parádsasvár), Cziráky kastély (Lovasberény), Wenckheim kastély (Szabadkígyós-Ókígyós)
Paloták: Gr. Pálffy Pálné palotája (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), Degenfeld-Schomburg palota (Bp. VIII. Bródy Sándor u.) Gr. Károlyi Alajos és Gr. Festetics palota (Bp. VIII. Pollack M. tér)
Bérházak: Ganz ház (Bp. V. Akadémia u.), Róth Zsigmond bérháza (Bp. V. Múzeum krt.) Balassa János bérháza (Bp. VI. Bajcsy-Zsilinszky út), Kreische Antal bérháza (Bp. VI. Dalszínház u.), Unger-ház (Bp. VIII. Múzeum krt.), Dlauchy-ház (Bp. IX. Vámház krt.), Gr. Károlyiak palota-bérháza (Bp. VIII. Üllői út)