Évi 30 milliárd karbonforint gazdaságösztönzésre – a hatékonysági beruházások támogatásával
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (Mehi) javaslata szerint a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árveréséből származó évi 30 milliárd forint fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelezően a klímavédelemre fordítandó részt elsősorban tömegközlekedési járművek cseréjére, illetve Nemzeti Felújítási Alap létrehozására kellene fordítani.
A Nemzeti Felújítási Alap mind a középületek, mind a lakások felújítását finanszírozná EU-s források és banki hitelek bevonásával. Az Alap által fedezett beruházások nemcsak a rezsit csökkenthetnék, de kb. 20 ezer új munkahelyet is teremtenének és évi közel 30 ezer lakás felújítását tennék lehetővé.
Hazánk 2012 és 2020 között évente több mint 30 milliárd forintra számíthat az EU széndioxid kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekből. Ezen források legalább felét jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. Bár a karbonforintok már 2012 végétől gurulnak, a Kormány eddig még nem nyilatkozott arról, hogy mire kívánja azokat felhasználni.
Az Intézet álláspontja szerint a karbonforintok elköltésének legcélszerűbb módja, ha azokat a hazai épületek energiahatékonyságának fejlesztésébe fektetjük be. Ez, túl azon, hogy csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásokat, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremt, és jelentős mértékben csökkenti a rezsiköltséget is. A javaslat alapján a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének majd ötödét környezetbarát buszok vásárlására fordíthatnánk, a többit pedig legnagyobb részben egy új beruházás-finanszírozó eszköz, az ún. Nemzeti Felújítási Alap létrehozására.
A Nemzeti Felújítási Alap feladata lenne, hogy összefogja az épület-felújításokra fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezze azok vissza nem térítendő támogatás, illetve hitel formájában történő kihelyezését, mind a lakóépületek, mind a középületek tekintetében. A Nemzeti Felújítási Alap évi majd 14 milliárd forintnyi karbonforint mellé további évi több mint 40 milliárd forintnyi EU-s támogatást és magántőkét vonzana az épület-energiahatékonysági beruházásokba. Az Alap feladata lenne a támogatott építkezések műszaki színvonalának biztosítása is, szigorú követelményekkel, minősített kivitelezőkkel és alapos audittal.
Magyar Energiahatékonysági Intézet a javaslatot mértékadó ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetések és közvélemény-kutatások alapján, nemzetközi tapasztalatok, illetve hazai és külföldi kutatási eredmények figyelembevételével készítette el.
A teljes javaslat elérhető itt
