Az épületenergetika az Európai Unió energia‐ és klímapolitikájának egyik fő prioritási területe.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2010/31 irányelv (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD) többek között előírja, hogy 2020 után (közintézmények esetében 2018 után) csak közel nulla energiafelhasználású épületek épülhetnek.
Szintén kötelező előírás, hogy 2012‐től nem támogatható olyan új építés, vagy felújítás, amely nem teljesíti – a Bizottság által később meghatározott – költségoptimum szerint számolt minimumkövetelményeket. Tovább olvasom
A proNatur Kft. gondozásában megjelent a Flóratetők tervezési és kivitelezési szempontjai című kézikönyv, amely hiánypótló mű is egyben, mivel magyar nyelvű műszaki szakkönyv ebben a témában még nem készült.
Az ökoldogikus építészet, annak fontossága, technológiája, célszerűsége hazánkban még csak az építészettel foglalkozó szakemberek körében ismert. Pedig fontos feladat volna, hogy épített környezetünkban a passzív épületfelületek ökologikus hasznosításának lehetőségeit mind többen megismerjék.
A könyv szerzői – Hidy István, Prekuta János, Varga Gábor – 96 oldalon, 16 db készletrajzon és számos színes fotón mutatják be a zöldtetők/flóratetők kialakításának módszereit, technikáját.
ZÖLDTETŐK TERVEZÉSI, KIVITELEZÉSI ÉS FENNTARTÁSI IRÁNYELVE – ZÖLDTETŐK IRÁNYELVE
“Az FLL által kiadott Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve – azaz a zöldtetők irányelve – az első megjelenése után a Német Szövetségi Köztársaság határain túl is széleskörű elismertséget vívott ki. Jelentőségét az is fokozta, hogy a Német Ipari Szabványok több esetben hivatkoznak rá. A 2002-es kiadás, az 1995 óta történt fejlődési és tapasztalati eredmények figyelembevételével – elsősorban a zöldtetők víztelenítésének összetett területén – átdolgozott és továbbfejlesztett változat. A teltszelvényű vízelvezetéssel kapcsolatos álláspont újraértékelése, a legfrissebb tapasztalatokon nyugvó következtetések, valamint a lefolyórendszeren észlelhető lerakódások alapján vált szükségessé. Egyes anyagok karbonát tartalma a minősítéseknél már nem számít döntő jelentőségű tényezőnek. (…) Jelen kiadás az 1995-ös munkát váltja fel. Ez a mű a tudomány jelenlegi állásának és a gyakorlat legfrissebb tapasztalatainak ismeretében készült, így az építőipari teljesítések szolgálati szabályzata szerint ‘a technika mai állásának’ tekinthetjük.” (Részlet az előszóból)