Klímatudatos építészeti megoldások
Az épületenergetika az Európai Unió energia‐ és klímapolitikájának egyik fő prioritási területe.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2010/31 irányelv (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD) többek között előírja, hogy 2020 után (közintézmények esetében 2018 után) csak közel nulla energiafelhasználású épületek épülhetnek.
Szintén kötelező előírás, hogy 2012‐től nem támogatható olyan új építés, vagy felújítás, amely nem teljesíti – a Bizottság által később meghatározott – költségoptimum szerint számolt minimumkövetelményeket.
Az energia‐végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv a tagállamoknak 2020‐ig kitekintő Energiahatékonysági Cselekvési Terv kidolgozását írja elő és fő szektorként az épületeket, a közlekedést és a közületeket jelöli meg. A közösségi klíma‐ és energiapolitika 2020‐ig 20%‐os energiamegtakarítási és 20%‐os megújulós részarány növekedési célt fogalmazott meg EU szinten. Magyarország felmentést kapott a 20%‐os cél alól, és mindössze 13%‐ot kell elérni 2020‐ig. Lényeges, hogy az Európai Tanács 2009.
november 17‐i állásfoglalásában leszögezte, hogy a fejlett ipari országoknak 2050‐re 80%‐kal kell csökkenteniük üvegházhatású gázkibocsátásaikat.
E dekarbonizációs folyamatnak a fő pillére az épületekhez kapcsolódó energiafelhasználás és vele együtt történő CO2‐kibocsátás jelentős csökkentése. A fenntartható, klímabarát stratégiák és megoldások nemcsak az energetikára
vonatkoznak, hanem a vízgazdálkodásra és a zöldépítészeti eszközökre (zöldtetők, zöldhomlokzatok) is.
