Ökológia – Zöldtetőépítés: gyökerek és törekvések
“Az ember a jövőben egyszer biztosan kertről kertre tud majd sétálni, amelyek a nagyvárosi tetőket töretlen sorokban virágos, napos paradicsomként koronázzák meg.”
Divatos fogalommá vált az építészetben az ökoház, melyet megkülönböztető védjegyként, minőségi kategóriaként használnak széles körben. Minden építési technológia, amely természetes anyagokat használ fel, vagy energiatakarékos rendszert kínál, ezt a jelzőt használja. Oly gyakran találkozunk vele, hogy érdemes feleleveníteni az eredetét. Az ökológia az oikosz görög szóból ered, mely szűkebb értelemben házat jelent. A Teremtő házára utal, azaz a teljességre, az egész teremtett világra. Amennyiben a szó eredetének nemes szándéka vezérelte volna története során az építészeket, akkor ma paradicsomi állapotok között élhetnénk. Ellenben a modern építészet és mérnöki tervezés elmúlt évszázada a természet kiszorításának története, melyet végig kísért az építmények és a növények antagonisztikus ellentéte. Ez a törekvés – a zöldfelületek, mint építészeti elemek használatának mellőzése, és a mértéktelen környezetrombolás – vezetett az átértékelés szükségességéhez. De ha a kötelező optimizmusomra hallgatok, akkor itt is megláthatom a minden rosszban van valami jó bölcsesség csiráit. Az égető szükségszerűségből, az ökológiai-válság megoldásának kényszere ellenhatásaként éli reneszánszát az úgynevezett ökologikus építészet.
Ennek aktuális hazai bizonyítéka, a kormányzati negyed építészeti pályázatának győztes pályaműve. A Janesch Péter vezette csapat, zöldtetőkkel és zöld homlokzatokkal borított organikus, fenntartható rendszert álmodott meg. Hazai viszonylatban úttörő vállalkozásnak számít a zöldfelületek építészeti elemenként történő alkalmazása. A projekt lehetőséget kínál a természet és az épített környezet együttes megfogalmazására, és követendő példa lehet a talpunk alatt eltékozolt zöldfelületek részleges pótlására. Ez úton gratulálok a tervezőcsapat tagjainak, és köszöntöm a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége nevében e kezdeményezést, amely reményeink szerint egy új, környezettudatos építészet előfutára.
Bízzunk abban, hogy Maas nyolvan éve megfogalmazott víziója nem is olyan távoli: az ember a jövőben egyszer biztosan kertről kertre tud majd sétálni, amelyek a nagyvárosi tetőket töretlen sorokban virágos, napos paradicsomként koronázzák meg.
Az ökoházak fogalomhoz első hallásra önkéntelenül is a zölddel, növényekkel beültetett tetők társulnak. Nem véletlenül, hiszen az egyetemes tudat számos emlékét őrzi a természet közeli építészetnek. Profán megnyilvánulásai voltak ennek az építőanyag-hiány, gazdasági szükség vagy a zord klimatikus körülmények által létrehozott izlandi tőzeg- és földházak, az Észak-európai fűtetők. Ezek a mai napig fennmaradtak és reneszánszukat élik. Föld- és fűtetőket lakóházakra is helyeztek, bár Skandináviában a füves építési módot különösen a mezőgazdasági hasznosítású épületeknél használtak. A természetes anyagokból készült tetőket réti gyeptéglákkal terhelték le, amelyek a helybéli élőhelyhez alkalmazkodott-vegetációt hordoztak. Hazánkban, a fővárosi állatkert Bölényházának lefedése hasonló technikával készült. A természetvédelmi területről megmentett gyeptéglákkal, védett növénytársulással betelepített másodlagos élőhely önfenntartóként működik.
Az építmények ökológiai integrációjának, elterjedésének nagyvárosi feltételeit az építési, szigetelési technológiák tökéletesítése teremtette meg. A zöldtetők térhódításának lendületet a klímaváltozás okozta félszen kívül, a belvárosi zöldépületek felértékelődése, a tetőterasz nyújtotta új élettér, a divat diktálta trendi-érzés is adja, de a meghatározó, a tudatos várostervezés. Nyugat-európában egyre több várostervező véli úgy, hogy egy városnegyed következetes tájrendezésébe a lapos tetős épületek nagy felületeinek kertészeti célú hasznosítása is beletartozik. A stuttgarti várostervezési hivatal jól példázza e törekvést. Németországban az épületekre történő növénytelepítés következő funkcióit és hatásait ismerik el általánosan városépítési, külterület-tervezési és műszaki szempontból (Tájfejlesztés-Tájépítés Kutatótársaság (FLL) 1986 alapján, kiegészítve):
– A zöldtetők és zöld homlokzatok nagyban hozzájárulnak a talajszinti zöld felületek hiányának ledolgozásához.
– A zöldtetők kertszerű használata, valamint a zöldfelület vizuális attraktivitása növeli az ingatlan értékét.
– A növényzettel beültetett építési felületek, az épületeknek a környezetbe történő esztétikus, harmonikus beillesztését segítik elő.
– A munka- és lakóhely közvetlen közelében lévő növényi-vegetációnak sokoldalú pszicho-szociális hatása van, szemben a műszakilag megformált világgal. Ismert, hogy a formai és emlékbéli-karakterek, az identitásképző hatással egyetemben, a gyerekek személyiségképződésére elemi jelentőséggel hatnak.
– A zöldtetőt építő személy a növényekkel közvetlenül egyedi hatást érhet el, mellyel megváltoztathatja az épület képét.
– Privát és közületi szférában a nyilvános támogatás által kezdeményezett épületzöldítés zöld láncreakciókat indított el. A zöldítési program keretében hangsúlyozottan kiemelendő a zárt ipari területek zöldfelületi mutatóinak jelentős javulása. Ez a település látványának emeléséhez is vezetett.
– A zöldtetők technikai védőfunkciót látnak el a romboló környezeti hatásokkal szemben: a hőmérsékleti feszültségek, sugárzás, szél szívó hatása.
A zöldtetők elfogadottsága a Lajtán túl, az utóbbi évtizedekben hasonló módon növekedett. Látványos, egyedi projektek, mint Maler Friedensreich Hundertwasser varázslatos bécsi lakóháza, a nem konvencionális épületek népszerűségéhez is hozzájárult. A nagy területfogyasztó ipari és közigazgatási épületeken egyre gyakrabban létesítenek extenzív zöldtetőket az építtetők. Az extenzív zöldtetők területén egyre jobban a természet közeli növényhasználat kezd felülkerekedni. Vezérlő elve a biodiverzitás.
Örvendetes, hogy e tetőzöldítési hullám elérte hazánkat, és ma már szinte elképzelhetetlen egy városi foghíj beépítése anélkül, hogy ne köteleznék a beruházót zöldtető építésére. A zöldtetőépítés törvényi keretei még szabályozásra várnak, kidolgozásuk folyamatban van. Amennyiben a jogszabály alkotói az ökológia jegyében, a teljességre törekvés szándékával végzik munkájukat, úgy reményeim szerint az égi rend, a Teremtő háza fog visszatükröződni a városépítészeti gyakorlatban.
Bellavics László
