A TETŐKERTEK TIGRISEI – INTERJÚ A KÖRNYEZETBARÁT ÉPÍTKEZÉSRŐL
Dusty Gedge, a tetőkertek szakértője a brit nagykövetség védnökségével rendezett Zöld Város konferencián tartott előadást a házak és falak kizöldítéséről. Azelőtt sikerült beszélnünk vele, hogy elrohant volna a Hungexpo őshonos rovarjait fényképezni.
Az előadásából az derült ki, hogy sok a ronda tetőkert. Miért van ez?
A szépség nem minden. A legtöbb zöld háztető úgy néz ki, mint egy átlagos rét, amit nagyon is szépnek találunk, ha a természetben látjuk, egy háztetőn viszont sokaknak nem nyeri el a tetszését. De nem is az a cél, hogy növeljük a házak esztétikai értékét, hanem, hogy a városokban is teret engedjünk a biodiverzitásnak. A klímaváltozás miatt Európában – legyen az Athén, Budapest vagy London – olyan tetőkerteket kell készíteni, amelyek ellenállnak a hőmérséklet ingadozásainak. Egy olyan helyen, mint Budapest, rengeteg vízre lenne szükség nyáron, már amennyiben azt akarjuk, hogy olyan zöld legyen minden, mint Írországban. Sokkal jobb megoldás szerintem, ha azt a vegetációt vesszük alapul, ami eleve megél az adott területen és megtalálható a város környékén. Szerintem olyan környezetet kell létrehozni a budapesti házakon, amilyet a budai hegyekben vagy mondjuk a Kiskunságban látni.
Többször járt már Magyarországon, hogyan keveredett ide?
2006-ban egy konferenciára hívtak, hogy beszéljek zöld tetőkről, de már régóta járok Magyarországra, mivel a hobbim a madármegfigyelés. Sokat voltam Zemplénben és a Kiskunságban. Amikor előadást tartottam, azt akartam megértetni az emberekkel, hogy olyan zöld környezetet kell létrehozni a városokban, ami nem idegen az országtól. Amikor Kaliforniában voltam, furcsállottam kicsit, hogy német tetőkertrendszereket alkalmaznak, holott az ottani időjárás kicsit sem hasonlít Bajorországéra. Az a baj, hogy nagyon sokan megvesznek egy tetőkertrendszert, mert szépnek találják, felrakják a tetőre, aztán meglepődnek, hogy a növények egy éven belül elhalnak.
Szóval a magyarországi zöld tetőkhöz szükség lenne egy magyarországi zöldtető-iparra is?
Amit a föld meg a vegetáció alá pakolunk, az jöhet bárhonnan, ha Magyarországon gyártják, az persze jó lehet a magyaroknak, mert épül rá egy ipar. Ami fontos, hogy a növények ugyanabból a régióból jöjjenek, mint ahol a ház épül.
És ha japánkertet szeretnék a tetőmre?
Felőlem olyan kertet csinálhat, amilyet csak akar. Ha japán stílusban szeretné kizöldíteni, és hajlandó rááldozni a szükséges pénzt és időt, akkor lelke rajta. Angliában a környezetvédelmi hatóságunk azt ajánlja, hogy a kertekben a növények fele őshonos legyen, mivel azok a város számára nagyobb értéket jelentenek, mint mondjuk a bambusz. Persze ezt az őshonosságot nem keményvonalasan értem, a tulipánok például jórészt Törökországból származnak, és azok nagyon is jók: jönnek rájuk a méhek, azok pedig köztudottan jót tesznek az ökoszisztémának.
VS.hu/Zagyi Tibor
A kormányoknak támogatást kellene nyújtaniuk a tetőzöldítésre?
Van ilyesmire példa Németországban és Ausztriában is, de szerintem ez nem szükséges. Szerintem inkább kötelezővé kellene tenni, hogy az újonnan épülő házakon legyen vegetáció. Van stratégia az EU-s zöld infrastruktúrára, amely leírja, hogy miféle biodiverzitás lenne kívánatos a tagállamokban. Azt, hogy a házakon a megfelelő fajta növények legyenek, azt nem támogatni kellene szerintem, hanem kötelezővé tenni. Elég autoriter vagyok, ha környezetről van szó. Az a baj, hogy sok esetben a kormányok építészektől várják a megoldásokat, miközben ezeket az embereket nem érdekli a környezet, inkább valami szépet akarnak alkotni. A zöld tetőknek viszont az a feladatuk, hogy a várost ellenállóbbá tegyék a klímaváltozással szemben, nem az, hogy emeljék az esztétikai értékét.
VS.hu/Zagyi Tibor
Mely házak alkalmasak arra, hogy tetőkerttel zöldítsük őket? Egy UNESCO világörökséget képező házhoz például hozzá lehet nyúlni?
A világörökség problémás, már csak azért is, mert az ilyen házaknak rendszerint nem lapos a tetejük. Mi arra próbáljuk meg rávenni az építőket, hogy az új építésű házakat próbálják meg lapos tetejűre tervezni.
Szóval inkább az újonnan épülő házakra koncentrálnak?
Kész házakra is lehet építeni, főleg a hatvanas-hetvenes években épültekre, mert azoknak lapos a tetejük.
Van kedvenc háztetője Budapesten?
Még nem láttam mindet, de az IKEA tetejéről tudom, hogy elég érdekes, most újul meg. A budai vár körül is van pár szép zöld háztető, de még fel kell térképeznem a terepet.
Budapest alkalmas város a tetőteraszok építésére?
Persze. Vannak olyan városok, mint Párizs, ahol hiányoznak a lapos tetők. Ennek az az oka, hogy nem bombázták le a második világháborúban. Azok a városok, amelyek ekkor megrongálódtak, rákényszerültek, hogy megújítsák az építészetüket. Ez volt a helyzet Budapesten is, ahol elég nagy károk keletkeztek a háború alatt. Ezzel szemben Prága is hasonlóan problémás, mint Párizs, ott inkább csak a város szélén álló panelekhez lehet hozzányúlni. Kicsit morbidan hangzik, de ez az igazság: nem hiába van Stuttgartban annyira sok tetőkert, azt a várost is nagyon intenzíven bombázták.
VS.hu/Zagyi Tibor
Az egyik mai előadáson elhangzott: ha sok a pók, akkor jó minőségű a tetőkertem. Engem viszont kicsit nyugtalanít a gondolat, hogy a fejem felett egy póktanya legyen.
Nem feltétlenül kell találkozni azokkal a pókokkal. A pókszámolásnak ugyanaz az oka, amiért egy dzsungelben a tigriseket számolják: ők a legjobb indikátorai annak, mennyire egészséges a dzsungel élővilága. A pókok a tetőkertek tigrisei. Ők a csúcsragadozók, és ha sok pókfaj él meg a háztetőn, az azt jelenti, hogy sok rovarfaj is megél, hiszen ezekkel táplálkoznak.
ForrásVS.hu/Zagyi Tibor
Készítette: B. SIMON KRISZTIÁN 2014. 04. 05. 08:30
A konferencia programja ITT
