Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Az optimális időben, kellő mennyiségben kijuttatott öntözővíz lehető-vé teszi – a csapadékhiányos nyár ellenére is – a nagy értékű növények megmaradását, egyenletes és gyors fejlődését. A megtervezett, megfelelő helyre telepített szórók, csöpögtető csövek biztosítják az öntözővíz egyenletes, az adott növényeknek szükséges mennyiségű víz kijuttatását. Különösen fontos ez tetőkertek esetén.

A tetőkertek zöldfelülete fokozottan ki van téve a napsugárzás és a szél szárító hatásának. A korlátozott vastagságú termőréteg hamar átforrósodik, kiszárad, megfelelő öntözés nélkül az értékes növényanyag hamar kipusztul. Az öntözővíz kijuttatásakor figyelembe kell venni, hogy a talaj vízkapacitása – az előbb említett okok miatt – csekély, ezért az öntözővizet lehetőleg többször, kisebb adagokban, egyenletesen elosztva kell kijuttatni, fontos a „vízadagoló berendezés” által képzett cseppek nagysága is, hiszen esőztető öntözés esetén a nagy méretű cseppek rombolják, tömörítik a talaj szerkezetét.

Megkülönböztethetünk extenzív és intenzív tetőkertet. Az extenzív tetőkert esetén nem szükséges a folyamatos öntözés, elegendőek a terület súlypontjaiban kiépített kertcsapok az időszakos, tömlőről történő öntözésre.

Az intenzív tetőkertek esetében fontos az öntözővíz egyenletes fedettséggel, pontos adagokban történő kijuttatása. Ennek megvalósítása telepített – lehetőleg automatizált – öntözőrendszerrel lehetséges, a kézi, tömlőről való öntözés nem elégséges. A telepített öntözőhálózat mellett – biztonsági okokból – ajánlott a terület súlypontjaiban kertcsapokat is kiépíteni.

Az öntözőrendszer talajba telepített csőhálózatán keresztül jut a víz az egyes szórófejekig, melyek öntözési idő alatt a talajból kiemelkednek, majd azt követően ismét a talajfelszín alá süllyednek, így lehetővé válik a gyepfelület akadálytalan nyírása, ápolása és használata.

Az öntözőrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a következő sajátosságokat:

• Vízkivét: amennyiben az épület vízhálózatához csatlakozik az öntözőhálózat, úgy fokozott gondot kell arra fordítani, hogy szennyezett víz ne juthasson vissza a hálózatba – hiszen a geodézia adottságok miatt itt nagyobb ennek a veszélye. Ez megoldható úgy, hogy a legmagasabban elhelyezett vízadagoló szerkezet (szóró, csepegtető cső) szintje felé (min.  50 cm-re) emeljük csatlakozó vezetéket, majd ebben a magasságban egy légbeszívó szelepet építünk be és a talajfelszín alá bukó gerinc-vezetékbe még egy rugós visszacsapó szelepet is, építünk.
  Ha nyomásfokozót is be kell építeni, úgy azt egy puffertartály közbeiktatásával tegyük meg. A legbiztosabb megoldás az épületen kívülről egy külön tápvezeték kiépítése.
• Elosztóhálózat: a gerincvezeték és közműhálózat közé ajánlott az un. mastervalve, más néven főszelep beépítése, ilyenkor a gerincvezeték csak az öntözési ciklus alatt kerül nyomás alá, mely alacsonyabb, mint a statikus nyomás értéke. A csövek nyomásfokozatánál ajánlott a 10 bar -s nyomásérték alkalmazása. A csövek fektetésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: a földmunkánál vigyázni kell, ne sérüljenek a szigetelő rétegek, adott távolságnál egymás mellé rögzíteni kel, úgy, hogy a későbbi bővítés, illetve szerelést lehetővé tegye.
• Vízadagoló szerkezetek:
  • Mikro-öntözés: csepegtető öntözés a talajtakarók, cserjék, örökzöld dísznövények számára. Egyenletes vízkijuttatás a növények gyökérzónájánál.
  • Esőztető öntözés: gyepfelületek öntözése. Egyenletes vízborítás: a szórók fedésben legyenek elhelyezve, az átfedés értéke min. 2, 2. Vízkijuttatás: kíméletesen, többször, kisebb adagokban. Tekintettel a korlátozott vastagságú termőrétegre – néhol a szórók szerkezeti magasságát sem éri el – gondoskodni kell a szórók megfelelő rögzítéséről.
• Automatizálás: naponta többszöri indítási lehetőség, 1 – 60 perc közötti öntözési idő beállítással. Manuális üzemmód zónánként külön – külön, valamint teljes öntözési ciklus indításával. Érzékelők (talajnedvesség-, esőérzékelő) használata nem javasolt.
• Üzemeltetés: Nem valósítható meg a teljesen automatizált működtetés, az öntözőrendszer állandó felügyeletet igényel. Figyelni kell a talaj nedvességtartalmát, növények állapotát és ennek függvényében végezni az öntözést. A tél beállta előtti víztelenítésre a kompresszoros kifúvatás ajánlott. Nem ajánlott az automata drén-szelepek használata.

Végül, de nem utolsó sorban a létesítés során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a telepítendő csövek, szórók és egyéb szerelvények nem rendelkezhetnek éles sarkokkal, peremekkel, amik megsérthetik a tető szigetelő rétegeit.

Hegybíró Miklós
Öntözési szakértő