Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

A zöldtetők felépítése

Az építéstechnikai feltételek alapvetően meghatározzák a zöldtetők felépítményét. A tetőszerkezet úgy mond a zöldtető alapját képezi, és ezért, ha valaki egy zöldtető kivitelezése mellett dönt, elsőként a meglévő vagy a tervezett épületszerkezettel kell foglalkoznia.

A gyakorlatban az egyenes és fordított rétegrendű tetők terjedtek el. Mindegyik szerkezetet másként kell a terhelhetőség és a növénytelepítés lehetőségei tekintetében megítélnünk. Ezért a következőkben röviden próbálom vázolni az egyes változatok ismérveit.

Az egyhéjú, átszellőztetett, légréteg nélküli lapos tetőkön létesülő zöldtetők tetőszigetelése kétféle lehet:

egyenes rétegrendű, amelyben a hőszigetelés a csapadékvíz-szigetelés alatt helyezkedik el.

(- vasbeton tartószerkezet; – párazáró réteg; – hőszigetelés; – vízszigetelés; – mechanikai védőréteg; – drénréteg; – szűrő réteg; – ültető közeg; -vegetáció).

fordított rétegrendű, amelyben a csapadékvíz-szigetelés felett helyezkedik el egy speciális hőszigetelés.

Egyenes rétegrendű tető:

A típusnál fontos, hogy megfelelően gondoskodjunk arról, hogy a tető alatti térből ne hatolhasson át meleg levegő a hőszigetelésbe. Ha mégis, fennáll a lehetősége annak, hogy a fűtött légtér és a téli kültéri levegő közötti nagy hőmérsékletkülönbség esetén, a hőszigetelésben lecsapódik a légtérből a tetőszerkezetbe benyomuló vízgőz, és átnedvesíti azt. Mivel a tetőszerkezet vastag rétege csak kevés vízgőzt tud elpárologtatni, a hőszigetelésben folyamatosan víz gyűlik össze, csökkentve így annak hatékonyságát. A keletkező víz akár továbbszivároghat lefelé és ott egy „cseppkőbarlangot” is kialakíthat. Egy párazáró réteg elhelyezésével megakadályozhatjuk a légtér vízgőztartalmának beszivárgását a hőszigetelésbe. A hőszigetelést felülről vízszigetelés zárja, amely megakadályozza, hogy a tetőszerkezetbe felülről víz kerülhessen. A kivitelezés során előforduló esetleges sérülésektől ajánlott, a vízszigetelést külön mechanikai védő réteggel megóvni.

Gépkocsi beállóknál gyakori megoldás a hőszigetelés nélküli egyrétegű tető felépítmény.

Jellemző, hogy a rendszer télen gyakran teljesen átfagy, ezért itt különösen fagytűrő növényzet szükséges.

Fordított rétegrendű tető:

Ez a tetőszerkezet annyiban tér el az eddig tárgyalt építésmódoktól, hogy itt a hőszigetelés a vízszigetelés felett található. Ez csak akkor lehetséges, ha a felhasznált hőszigetelés nem képes vizet felvenni,- ezt megfelelő tanúsítvány bemutatásával igazolni kell. Erre a legmegfelelőbb az extrudált polisztirolhab hőszigetelés. Ez a műanyaghab zártcellás, ezért vizet nem vesz fel, nem fagy meg. Az extrudált polisztirolhab színe sohasem fehér. A hazánkban kaphatók színe kék, rózsaszín, világoszöld, vagy sárga.

Ennél az építésmódnál a hőszigetelés védi a vízszigetelést, ebből adódik, hogy elmaradhat a speciális védőréteg külön beépítése.

A fordított rétegrendű tetőn kialakított zöldtetőnél arra kell ügyelni, hogy lehetőleg „nyitott

építésmódot” alkalmazzunk. A drénréteg és a vegetációs réteg céljára használt anyagok

legyenek a lehető legnagyobb szemcseméretűek, hogy ne akadályozzák a hőszigetelés feletti

páradiffuziót. A víz megléte itt is kedvezőtlenül hat az épület energiamérlegére, ezért kell, hogy a rendszer felfelé átengedje a párát, a csapadékból visszamaradó víz el tudjon párologni. Ezért a fordított rétegrendű zöldtetők építésére az öntözésnélküli extenzív zöldtetők a legmegfelelőbbek. Megállapítható, hogy fordított rétegrendű tetőn, ld bázisú, öntözött tetőkert kivitelezése a fent nevezett okok miatt nem célszerű, – ellentétben a hazai gyakorlattal.

Vízszigetelés:

A zöldtetők vízhatlanságát, a beázástól való védelmet a csapadékvíz-szigetelés biztosítja.

A zöldtetőkön csak tanúsítvánnyal rendelkező gyökérálló csapadékvíz-szigetelés alkalmazható. A gyökérállósági tanúsítványnak tartalmaznia kell a szigetelés átlapolásainak minősítését is.

Általában gyökérállóak az 1 mm-nél vastagabb, egyrétegű, műanyag és gumi anyagú vízszigetelések. A bitumenes lemezek közül gyökérállóak a rézfólia-betétes lemezek, illetve a speciális bitumenmasszával készült szigetelőlemezek. A nem gyökérálló csapadékvíz-szigetelésre külön gyökérzet elleni védőréteget kell elhelyezni. A védőréteg elhelyezése különösen fontos abban az esetben, ha meglévő lapos tetőnket szeretnénk zöldtetővé átalakítani. A gyökérzet elleni védőréteg feladata az, hogy megvédje a csapadékvíz-szigetelést a gyökérzet áthatolásától és a gyökérsavak hatásától. Ügyelni kell arra, hogy a nem gyökérálló bitumenes lemez és a műanyag fólia közé elválasztó filc réteg kerüljön, mert a két anyag kémiailag nem fér össze.

Gyökérzet elleni védőrétegként nem alkalmazható semmilyen betonréteg, mert annak pórusai a víz felvételére alkalmasak, így a növény gyökerei a vizet keresve behatolnak, majd átfúrják a réteget.

A csapadékvíz-szigetelést minden esetben legalább 2% lejtésben kell beépíteni, hogy biztosítsa a megfelelő lefolyást.

A csapadékvíz-szigetelést az attika falak, kémények, falak mentén a járható sík felett, a várható lehulló hó magasságának függvényében, minimum 20cm magasan kell hézagmentesen, a vízbehatolását kizárva felhajtani. Zöldtetőkön a használatból, vagy a kertészeti gondozásból adódóan a lábazatszigetelés könnyen megsérülhet, ezáltal veszélybe kerül a tető vízhatlansága. Emiatt a függőleges szigetelés látszó szakaszát a sérülések elkerülésére mechanikai védelemmel kell ellátni (pl. fémlemez szegéllyel, kő, műkő burkolattal, stb.)

A hőszigetelés

A zöldtetőkön csak olyan hőszigetelő anyagok alkalmazhatók, melyek alaktartóak, korhadás mentesek, mérettartók, térfogatállandók, és a legfontosabb: lépésállók.

Elválasztó- védő réteg

Funkciója az érzékeny víz szigetelés alsó felületének védelme mechanikai sérülésektől, illetve

az aljzat és szigetelés elválasztása, ha azok kémiai szempontból össze nem illők.

Lásd: egyenes rétegrendű tetőknél a hőszigetelés és a csapadékvíz szigetelést el kell választani, ha polisztirol hab hőszigetelés és lágy PVC lemez vízszigetelést alkalmaznak. Anyaga legtöbbször műanyag fátyolszövet, nem szőtt polipropilén, vagy filc, amelyet 10-15 cm-es átlapolással kell fektetni.

Védőréteg: a vízszigetelést, illetve a gyökérálló réteget védi a mechanikai hatásokkal szemben az építkezés, valamint később a zöldtető ápolása során is. Abban az esetben is fontos, ha a vízszigetelésre drénréteg kerül, amely éles ásványi anyagokból, (pl. kavics, kőzúzalék, agyagkavics) áll. Ebben az esetben a védőrétegnek azt is meg kell akadályoznia, hogy a vízszigetelés a felette lévő rétegektől a terhelés során megsérüljön.

Erre a célra természetesen a nagy szilárdságú anyagok ideálisak; leggyakrabban azonban ezek az anyagok viszonylag nehezek és ezért csak az intenzív tetőkerteknél jönnek szóba.

Műanyag védőrétegek: általában újrahasznosított granulátumból vagy habosított anyagból készült védőtáblákat vagy lemezeket alkalmaznak. Átlagos terhelésnél rendszerint megfelelnek az 5-10 mmvastagságú anyagok.

Drénréteg (víztározó-vízelvezető réteg)

A drénréteg feladata, hogy a vegetációs rétegből kiszivárgó csapadékot felvegye, tárolja, a felesleget a lefolyórendszer felé továbbítsa, és ezzel megakadályozza a pangó víz kialakulását.

Mivel a legtöbb esetben a drénréteget is átszövik a gyökerek, ajánlott olyan anyagot használni, amely képes a vizet tárolni.

Drénréteg természetes ásványi anyagokból:

A zárt pórusú természetes kövek, apró kavics és zúzalék formában (ahogy az útépítésben használják) a zöldtetők számára csak részben megfelelőek. Alig van vízvisszatartásuk, nagy sűrűségűek, csak a felületükön tapad meg a víz.

A legalkalmasabbak e célra a láva és a tufa nyílt pórusú, természetes ásványok, amelyek porózus szerkezetükből adódóan belsejükben képesek vizet tárolni. Vízzel telített állapotban tömegük  rendszerint kisebb, mint a zúzalék-kavics keverékeké.

A láva esetében különösen figyelni kell arra, hogy a vízszigetelés ill. a gyökérvédő réteg nagyon biztosan védett legyen, mert az éles részecskék a fóliát vagy a szigetelőanyagot átszúrhatják.

Drénréteg szintetikus ásványi anyagokból:

Az ebbe a csoportba tartozó drén anyagok rendszerint agyagból, szerves anyag hozzáadásával készülnek, égetéssel. Nagy a pórustérfogatuk és alacsony sűrűségük alapján különösen ott alkalmasak drénréteg alkotására, ahol alacsony tömeg mellett jelentős drénfunkciót kell biztosítani. A töretlen, golyó alakú, puffasztott agyagkavics és pala kevés vizet vesz fel, csak a felületén képes a víz megtapadni, (kb. 10 térf.%) és ezért csak csekély mértékben tudnak hozzájárulni a zöldtetők vízellátásához. Ellenben ezeknek a zúzott, tört változatai kétszeres vízmennyiséget képesek felvenni a kiindulási anyaghoz képest. A vegetáció szempontjából ezért megítélésük pozitívabb. Főként extenzív zöldtetőknél és könnyű szerkezetű födémeknél fizetődik ki a bekerülési többletköltségük. Szem előtt kell tartani azonban, hogy a tört  anyagszemcsék élei miatt szükséges a védőréteg elhelyezése.

Drénréteg ásványi újrahasznosított anyagokból: az ipari nyersanyagtörmelékek közül a tégla és a porózus salak alkalmas a drénrétegbe történő felhasználásra.

Drénréteg műanyagból

A kereskedelemben újrahasznosított műanyagból matracok és lemezek is kaphatók, amelyek rendszerint csekély vízfelvevő kapacitással rendelkeznek. A műanyag drénlemezek könnyen megmunkálhatók, részben hőszigetelő tulajdonságúak, azonban kevésbé tartják vissza a vizet. A perforált, dombornyomott, kemény műanyag lemezek 25, 40 és 60 mm-es vastagságban kaphatók. A drénlemezek rekeszei ásványi anyaggal feltölthetők (pl. agyagkavics), amely így bizonyos mennyiségű vizet képes tárolni.

Szűrőrétegek

A zöldtetőknél a rétegfelépítés rendszerint három rétegből áll: a drén- és a vegetációs réteg között egy szűrőréteg található. Ennek feladata, hogy a vegetációs rétegből a víz által kimosott, leiszapolható anyagokat kiszűrje. Ezáltal biztosított a drénréteg feladata, valamint védi a lefolyórendszert az eltömődéstől.

Szűrőréteg geotextíliából

Olyan műanyagokról (pl. polipropilén vagy poliészter) van szó, amelyeket termikus vagy mechanikus kezelés során vékony szövetté formáztak. A szövet rendszerint kielégítően vízáteresztő és a gyökerek számára átjárható. A geotextíliákat tömegük és szilárdságuk alapján különböző minőségi kategóriákba sorolják. Fektetésük során a csatlakozásoknál 10-20 cm-es átlapolás javasolt, hogy ezeken a helyeken is biztosított legyen a megfelelő tisztaságú szűrőhatás.

Ültető közeg

A vegetációs réteggel szemben támasztott követelmények: meg kell felelnie a növények növekedési feltételeinek (úgymint víztározó képesség, pórustérfogat és tápanyagraktár); másrészt fontos a nagy vízáteresztő képesség biztosítása, hogy heves esőzések idején ne álljon meg a víz a felszínen. Fontos továbbá az anyag stabilitása, hogy megfelelő tér álljon a növényzet gyökerei rendelkezésére. Az egyes követelmények gyakran egymás ellenében hatnak, ezért nem egyszerű a célnak megfelelő anyagot megtalálni. Tovább nehezítheti a dolgunkat az, hogy a kert típusától függően a növényzet nagyon eltérő követelményeket támaszthat. Az intenzív és extenzív zöldtetők talajkeverékeivel szembeni elvárásokat a „Zöldtetők tervezési és kivitelezési irányelvei” ÉMSZ 2001. és a német „Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve” (FLL: Forschungsgesellschaft Landschaftsentwiklung Landschaftsbau E. V.) részletesen tartalmazzák.

Vegetáció: A növényzetet a zöldtető típusától, a talajkeverék minőségétől, a tervezési céltól függően kell megválasztani. Minden sikeres növényhasználat alapja az átfogó növényismeret, amely a növényekről megszerzett ismeretek mellett az élőhelyeket is érinti, valamint a növényápolási igényeket is magába foglalja. Így minden egyedi esetre egy funkcióját és életképességét tekintve megfelelő növénytársulás telepíthető.

Felhasznált irodalom:

Osztroluczky Miklós: Zöldtetők (Zöld szerkezetek 1998)

Horváthné Pintér Judit: A zöldtető nem ázik be, ha….(Szépkertek)

Walter Kolb, Tassilo Schwarz: Dachbegrünung  intensiv und extensiv

(FLL: Forschungsgesellschaft Landschaftsentwiklung Landschaftsbau E. V.)

Bellavics László