Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Hová, milyen zöldtetőt?

A megfelelő típusú zöldtető kiválasztásához tisztában kell lenni az építmény műszaki adottságaival, elsősorban a födém teherbíró képességével, ami alapvetően befolyásolja a ráhordható ültetőközeg vastagságát és ezen keresztül a telepíthető növényzet összetételét.

Nagyon lényeges, hogy az adott zöldtető csupán az ökölógiai és műszaki előnyök miatt létesül, vagy a környező épületekből látható is (pl. lakótelepi óvoda teteje vagy mélygarázs födéme). Tudni kell továbbá, hogy milyen lehetőségeink lesznek a későbbi fenntartási feladatok elvégzésére, valamint ismerni kell a felhasználó alapvető szándékát és lehetőségeit.

Mindezek figyelembe vételével napjainkban több extenzív zöldtető létesül. Abban az esetben , ha rálátás van a tetőre a különböző szárazságtűrő fajokat esztétikai szempontok szerint is válogatni kell. Az ilyen esetekben számolni kell a zöldtető minimális karbantartásával is, ami elsősorban a növények tisztogatásából és szükség szerinti pótlásából áll. Ilyen zöldtetők létesülhetnek az alábbi helyszíneken: Lakótelepi kommunális létesítmények, benzinkutak, irodaházak oldalteraszai, épületek belső udvarának mélygarázsai, szállodák melléképületei, stb, Amennyiben a zöldtető nem látható, úgy a növénykiválasztásnál elsődleges cél a szárazságtűrő, ellenálló, erőteljesen terjedő fajok kiválasztása. Ilyen zöldtetők létesülnek többnyire a nagy ipari létesítmények (gyárépületek, szerelőcsarnokok), bevásárló központok, irodaházak legfelső szintje tetején.

Ha a műszaki adottságok és a megfelelő anyagi források lehetővé teszik valamint a felhasználási cél indokolja, intenzív zöldtetők létesíthetők. Ennek leggyakoribb megvalósulási helyszínei: bankok, szállodák, irodaházak exkluzív tetőrészei, belső udvari mélygarázsok és gyakran családi házak tetői.

Zöldtetők ültetőközegei

A megfelelő műszaki megoldással bíró zöldtető sikeres megvalósulásának döntő tényezője a helyes ültetőközeg alkalmazása. Napjainkban a tovább-lépésnek a technológiai fejlesztésnek talán a legkényesebb kérdése, a jó ültetőkeverék összeállítása, amely a födémek teherbírásának függvényében, minél könnyebb legyen, laza szerkezetű, jó vízáteresztő de emellett megfelelő víztartó képességgel rendelkezzék. Mivel a talajcsere zöldtetők esetében sokszor szinte kivitelezhetetlen, vagy rendkívül költséges feladat lenne, továbbá a talaj alatti szigetelőréteg sérülésének veszélye is óriási, szerkezetállandó közegek összeállítása a cél. Extenzív zöldtetőknél nagyon fontos, hogy ne legyen túl nagy a közeg szervesanyag tartalma, hogy az általunk telepített szárazságtűrő, kis tápanyagigényű fajoknak ne jelentsenek komoly konkurenciát a különböző, nem kívánatos gyomok, ebből a megfontolásból a tápanyag tartalom is alacsony legyen. Intenzív tetőkertek esetén célirányos, egyedi tápanyagutánpótlást célszerű végezni. Az extenzív zöldtetők talajkeverékéhez az alábbi alkotóelemek felhasználása javasolt:

felláptőzeg – rostos szerkezetű, jó víztartó és vízáteresztő, lassan bomló szerves anyag, melynek tápanyagtartalma minimális. Kémhatása 3-6 pH közötti érték. (Szokásos aránya az ültetőkeverékben 20-60 %).

tufaőrlemény – jó víztartóképességű szervetlen anyag, szemcsenagysága 5-20 mm. Meglehetősen magas árát a szállítási költség tovább emeli.  Magyarországon a Zempléni-hegységben bányásznak riolittufát. (5-20 %)

kohósalak –  olcsó szervetlen anyag a laza szerkezet tartására, jó vízáteresztő képességű. Gyakran nehézfémmel szennyezett!(1000-30 %)

téglaőrlemény – jó vízáteresztő és víztartó képességű anyag, melynek kémhatása semleges vagy enyhén lúgos. (10-20 %)

rizshéj – a rizs tisztításának mellékterméke. Könnyű, rendkívül jó lazító anyag (a kagyló alakú héjdarabkák kis rugóként működve folyamatosan lazítják a közeget. (5-10 %)

duzzasztott agyaggranulátum – iparilag előállított, könnyű jó víztartó anyag, mely igen költséges. (5-20 %)

Az intenzív zöldtetők közegének összeállításakor legfontosabb szempont a tartós szerkezet, a jó vízáteresztő képesség és a könnyű fajsúly. A szokásos kerti talajokhoz képest nem jelent különösen speciális feladatot egy személygarázs tetejének gyepesítéséhez szükséges talajkeverék összeállítása.

A növénykiváltás szempontjai

A zöldtetők növénytelepítése, a megfelelő növényfajok kiváltása különleges gondosságot igényel, hiszen a műszaki felépítmény költségessége, a szigetelés védelme ezt nagyon is indokolttá teszi. Bármennyire is több szakterület együttműködésének eredménye, a zöldtető minőségét a kertészeti felépítmény, a rajta fejlődő növényzet alapján ítélik meg.

Bármely típusú zöldtetőhöz választunk növényt mindig alapvető szempont legyen, hogy fényigényes és teljesen télálló fajokat válasszunk, hiszen a tetőn az ilyen irányú kitettség nagyobb mint a talajszinten. A fokozott szélhatás miatt kerüljük a magas, megdőlésre hajlamos fajokat. A szél elleni talajvédelem miatt fontos, hogy a növényzet állandó borítást adjon és gyökérzetével jól átszője a talajt. Ez okból az örökzöld fajok alkalmazása kívánatos. A növényápolási nehézségek miatt, elsősorban az extenzív zöldtetőknél lényeges, hogy a növények terjedő tövűek, hosszú élettartalmúak és önmaguktól megújulni képesek legyenek. Az extenzív zöldtetők növényeivel szemben elsődleges követelmény a nagyfokú szárazságtűrés. Egy növény szárazságtűrési stratégiája többféle lehet. Vagy a vízbő időszakban szöveteiben felhalmoz a szárazabb időszakokra vízet, vagy testfelületén bevonatot képez, vagy szőrőket fejleszt a párologtatás csökkentése érdekében, vagy pedig intenzív gyökértevékeny-ségével, nagyobb szívóerővel igyekszik mélyebb rétegekből vízhez jutni (pl. pionír fafajok, sziklagyepi törpecserjék). Az ilyen túl agresszív gyökérzetű fajok károsíthatják az építmény vízszigetelő rétegét, bár a korszerű zöldtetőknél vagy igazoltan gyökérálló fóliát kell szigetelésként alkalmazni,vagy gyökérvédő fólia réteg közbeiktatásával kell a gyökerek káros hatása ellen védekezni. Nagyon jó, ha extenzív zöldtetők növényei alacsony tápanyegigényűek, mert így száraz körülmények között tartva szervesanyagban és tápanyagban szegény közegben sokkal erőteljesebben fejlődnek, mint az ilyen feltételeket nehezen viselő, jobb körülmények között viszont agresszíven terjedő nemkívánatos gyomnövények.

A fenti szempontok figyelembevételével extenzív zöldtetőkre elsősorban évelő növények telepítése javasolt, közülük is leginkább a pozsgás, terjedő tövűek. Ennek megfelelően legnagyobb mennyiségben a különböző Sedum fajok alkotják az extenzív zöldtetők növényösszetételét. Kevésbé alkalmasak a szintén kiváló szárazságtűrésű kövirózsák (Sempervivum) mert nem alkotnak olyan összefüggő növényszőnyeget, mint a Sedumok és az egyes levélrózsák elvirágzás után elpusztulva folyamatosan ritkítják az állományukat. (A kővirózsák alkalmazásánál fontos tudni, hogy valamennyi hazai fajuk védett, így ezek alkalmazása nem megengedett.) Számításba jöhet még néhány szárazságtűrő díszfű (Festuca glauca, Helictotrichon sempervirens)és erősen szőrözött levelű sziklakerti dísznövény (Cerastium tomentosum, Stachys byzantina) faj.

Az adott zöldtetőt mindig több (minimum 4-5) fajból állítsuk össze, hiszen a fajsokféleség (biodiverzitás) egy adott növénytársulás értékmérője. Minél több fajból áll, annál vitálisabb, életrevalóbb. Egy jól működő zöldtető esetén jelentős számú, spontán megjelenő fajra is számíthatunk, amelyek gyomnak tekinthetők ugyan, de egy olyan tetőnél, ahol az esztétikai szempontok nem számítanak a zöldtető növényzetének hasznos elemeiként vannak jelen a növénytársulásban.

Fásszárú növényeket csak intenzív tetőkre ültethetünk. A viszonylag igénytelen tömegcserjék is legalább 30 cm-es ültetőközeget igényelnek a megfelelő fejlődéshez. Fák esetében 60 cm-es vagy ennél vastagabb ültetőközeg szükséges, ha a tetőkert egészében nem bír el ilyen vastagságot, akkor a fák körüli kiemelésekkel biztosíthatjuk a kívánt mélységet. Elhelyezésüknél vegyük figyelembe a statikai szempontokat és a nagyobb, vagy később várhatóan nagyra növő fákat a nagyobb teherbírású pontok – oszlopok, falak – fölé ültessük. Mivel a tetőkön a szélhatás fokozott és az ültetőközeg is lazább a szokványos talajok többségénél, valamint a fák nem ereszthetik le mélyre a pányvázó gyökereiket, a fákat műszaki módszerekkel kell stabilizálni. Leggyakoribb a három irányú kikötés hevederekkel, hogy a törzs meg ne sérüljön. Kisebb, fiatal fákat elegendő a talajba 50-60 cm mélyen leásott rudakhoz rögzíteni, nagyobb fák esetén viszont már komolyabb rögzítés szükséges. Ilyen megoldásokat előre kell tervezni, mert az utólagos kialakításuk esetén nem könnyű feladat a szigetelő rétegek megbontása és megfelelő összedolgozása az új műszaki megoldásokkal.

A növénykiválasztás során figyelembe kell vennünk, hogy a zöldtetők különleges ökológiai feltételeket jelentenek a növények számára. Rendkívüli szárazságtűrésű és télállóságú fajok képesek csak megmaradni például egy minden oldalról nyitott üzemanyagtöltő állomás tetején kialakított extenzív zöldtetőn, ahol a kiváló hővezető fém födémszerkezet alulról is közvetíti a nyári forróságot és a hideg több oldalról is éri a kertészeti felépítményt. Ugyancsak speciális ökológiai adottságúak a nem megfelelően hőszigetelt épületek tetőkertjei is, hiszen itt, teljesen szokatlan módon a téli hideggel egyidőben alulról folyamatosan melegedik az ültetőkőzeg. Ezért a növények vegetációs ideje kitolódik, és ezzel a téli fagytűrésük csökken. Ilyen tetőkre csak nagyon fagytűrő fajok telepíthetők.

Szólni kell azonban a zöldtetők kínálta különleges növényalkalmazási lehetőségekről is. Előfordulhatnak olyan védettebb tetőrészek, ahol déli kitettség vagy kémények és egyéb “hőforrások” közelsége lehetővé teszi nálunk egyébként nem télálló növényfajok telepítését és különleges hatások elérését. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az épületek teteje védett hely olyan szempontból is, hogy különlegesen értékes növényegyedek, gyűjtemények helyezhetők el itt biztonságban a kisebb nagyobb állatok és az ember tevékenységből eredő kártétel szemben.

Zöldtetők növényeinek telepítése

Az intenzív zöldtetők telepítése hasonlóan és hasonló minőségű növényanyaggal történik, mint az egyéb kerteknél. Különlegességet a növények és az ültetőközeg magasra felhordása jelent, ami mindig a helyi viszonyoktól függően kézi erővel vagy daruval történő megoldás lehet. Darus kivitelezés esetén az ültetőközeget legjobb előre összekeverve, 1 m³-es transzport-zsákokban a helyszínre szállítani, a növényeket és az esetleges egyéb kertelemeket (járólapok, padok stb.) raklapokon a tetőre juttatni.

A nagy felületű, igénytelen növényfajokból álló extenzív zöldtetők telepítése a hagyományosnak nevezhető, termesztő edényben előnevelt tövek telepítésén kívül más módon is elvégezhető. A könnyen begyökerező fajokat sarjak, hajtásrészek, frissen szétosztott tövek felhasználásával is ültethetjük, jelentősen csökkentve a növénybeszerzés költségét. A legnagyobb mennyiségben ültetett, heverő szárú, kistermetű Sedum fajok telepítésének legegyszerűbb módja, ha a fajok hajtásainak néhány milliméteres nyesedékét az ültetőközeg felső néhány centiméterébe keverjük.  Ezek a jól gyökeresedő, gyorsan sarjadó növényi részek rövid időn belül összefüggő gyepként hálózzák be a talajfelszínt. Ezt a módszert biztonságosan a tavaszi időszakban alkalmazhatjuk, mert ősszel egy korai  lehűlés meggátolhatja, hogy az apró növényi részek fejlődésnek induljanak és ezzel a téli fagyállóságuk kérdésessé válik.

Növényápolás

A zöldtetőket – akár extenzív, akár intenzív fenntartásúról beszélünk – a telepítés évében rendszeresen öntözni kell a növények megerősödéséig. Akkor tekinthetjük  a zöldtető növényzetét jól beálltnak, ha egy év után  a talaj legalább 60%-át , második évtől 80%-át borítja a növényzet.  Az intenzív  zöldtetők  szokásos fenntartási műveletei közé tartozik  a rendszeres öntözés. Az egész felület öntözését szolgáló, automata vezérlésű esőztető és a talajt nedvesen tartó izzadócsöves megoldás mellett jól alkalmazhatók a különféle csepegtető rendszerek. Nagyon fontos, hogy sürgős esetekben lehetőség legyen egyedi, esetleg csak kézi öntözésre, hiszen a sekélyebb ültetőközeg nagy szárazságban teljesen kiszárad és néhány vízigényes fajnak szüksége van azonnali vízutánpótlásra, hiszen ebben a mesterséges környezetben semmilyen egyéb vízforrás nem áll rendelkezésére.Speciális öntözési megoldás az úgy nevezett duzzasztásos öntözés, amely esetben a vízszigetelő réteg fölött a drén és ültetőközeg rétegében időszakosan felduzzasztjuk a vizet, hogy a növényzet és a közeg megfelelően feltöltődhessen vízzel. Ehhez a módszerhez lényeges a jól működő, a felesleges vizet  gyorsan elvezetni képes drén és a vízszint szükség szerinti pontos szabályozhatósága.

A tápanyagutánpótlás zöldtetőkön mindig kényes, precizitást igénylő feladat. Extenzív zöldtetőkön szervestrágyát semmiképpen se használjunk, műtrágyát pedig legfeljebb az első két évben.  A későbbiekben egy megfelelően kialakított növénytársulás – igaz nem nagy biológiai produktummal – de képes fennmaradni. Ehhez esetleg 3-5 évenként kismértékű műtrágyázással  (szabályozott tápanyagleadású műtrágyákkal) besegíthetünk. Így nem adunk lehetőséget a konkurens gyomok túlzott elszaporodásához.

Az intenzív fenntartású tetők tápanyag-utánpótlása annyiban speciális, hogy vigyázni kell a túlzott mértékű műtrágyázásra, mert a növények által fel nem vett kemikáliák a csatornahálózatba kerülnek.

Rendszeres feladat a kipusztult növények pótlása a tetőn, hiszen a szabadon maradt felületekről a szél gyorsan elhordja az ültetőközeget, ezzel a zöldtető károsodásán túl a levegő is szennyeződik.

Az intenzív zöldtetők az egyéb kertkialakítási formákhoz képest igen költségesek. Ezért a meglévő növényzet esztétikus megjelenése elvárható. Ehhez a rendszeres növénytisztogatás elengedhetetlen munkaművelet. A sérült növények gondozása, szélkárok rendbetétele, díszítőértékét vesztett növényi részek eltávolítása, a gyep rendszeres kaszálása mindennapi feladat.

Amennyiben jól megtervezett és kivitelezett sikeresen funkcionáló kertészeti felépítményt hoztunk létre, várható, hogy előbb – utóbb megjelennek a környezetrendszerek más tagjai is. Így madarak, hasznos és a mi szempontunkból kevésbé kívánatos rovarok, talajlakó szervezetek, csigák. Ezek megtelepedését pozitív változásként kell értékelni és csak szélsőséges esetekben (pl. a növényeket fogyasztó csigák túlzott elszaporodása esetén, stb.) érdemes ebbe az érzékeny rendszerbe kívülről beavatkozni.

Növénylisták

Extenzív, nem látható zöldtetőkre ajánlott fajok

• Sedum album
• Sedum acre
• Sedum sexangulare
• Sedum rupestre
• Sedum rupestre ssp. glaucum
• Sedum sarmentosum
• Sedum floriferum
• Sedum hybridum
• Sedum kamtschaticum var. ellacombianum
• Sedum spurium
• Sempervivum kerti hibrid fajták

Extenzív látható zöldtetőkre ajánlott fajok

A nem látható tetőre ajánlott valamennyi faj, továbbá

• Achillea millefolium
• Cerastium tomentosum
• Delosperma cooperii
• Delosperma nubigenum Cerastium tomentosum
• Euphorbia myrsinites
• Festuca glauca
• Helictotrichon sempervirens
• Iberis semprvirens
• Iris pumila
• Helictotrichon sempervirens
• Leymus arenarius
• Sedum maximum ssp. telephium
• Stchys byzantina
• Thymus serphyllum

Intenzív fák

cserjék

örökzöldek

évelők

Nem javasolt.