Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

A 7 leggyakrabban előforduló hiba a zöldtetők tervezésekor

Bellavics László cikke

1. Fordított rétegrendű tetőre terveznek intenzív zöldtetőt.

Sajnos ez a megoldás hazánkban általánosan elterjedt. (Fordított rétegrendű tető: a hőszigetelés a vízszigetelés felett található.) Azért bajos, mert a fordított rétegrendű tetőn kialakított zöldtetőnél arra kell ügyelni, hogy lehetőleg „nyitott építésmódot” alkalmazzunk. Cél: a drénréteg és a vegetációs réteg anyagai legyenek a lehető legnagyobb szemcseméretűek, hogy ne akadályozzák a hőszigetelés feletti páradiffuziót. A pangó víz kedvezőtlenül hat az épület energiamérlegére, ezért kell, hogy a rendszer felfelé átengedje a párát, a csapadékból visszamaradó víz el tudjon párologni. Ebből adódóan a fordított rétegrendű zöldtetők építésére az öntözésnélküli extenzív zöldtetők a legmegfelelőbbek. Megállapítható, hogy fordított rétegrendű tetőn, föld bázisú, öntözött tetőkert kivitelezése a fent nevezett okok miatt nem célszerű. Amennyiben mégis alkalmazzák, úgy biztosítani kell az attika, a tetővilágítók, és szellőzők mentén 40cm széles kavicssávval, teljes rétegvastagságban a födém átszellőzését.

2. A szivárgó rétegben a vízmegtartó, műanyag drén tálcákat 16/32-es kaviccsal töltik fel.

Számos esetben találkozok olyan költségvetési kiírással, tervvel, amikor a szivárgó rétegben 25mm vastag perforált, műanyag drénlemez 50mm vastag 16/32-es osztályozott folyami kaviccsal van feltöltve. Erre szoktam azt mondani, hogy vagy az egyik, vagy a másik; – érdemes felidézni, hogy mi is a szerepük.
A szivárgó réteg – vagy más néven drénréteg – szerepe, a gyökérzóna számára a szükséges nedvesség megtartása, továbbá a felesleg lefolyóba vezetése. A műanyag profiltáblák egyrészt védik az alatta lévő szigetelést, másrészt vizet tárolnak. A tárolt csapadék transpiráció útján jut el a növényekhez. Ahhoz, hogy az ültetőközeg a dréntálcából a vizet képes legyen felvenni, közvetítő anyagra van szüksége. Erre a legalkalmasabbak a lyukacsos, porózus szerkezetű anyagok: tufa, égetett és – duzzasztott agyag termékek. A kavics nem képes a vizet magába szívni, csupán a zöldtető felesleges csapadékának az elvezetését biztosítja.
Remélem, sikerült egyértelművé tenni, hogy a kaviccsal feltöltött drénlemezben pangó víz keletkezik, mivel a kavics nem képes felszívni és közvetíteni azt, az ültetőközeg számára.

3. Gyökérállónak tüntetik fel a szűrő réteget.

Az elemi hibák egyik reprezentánsa! Alapvető követelmény ugyanis a zöldtető szűrőrétegével szemben: átgyökeresedhetőnek kell lennie. Ez az extenzív zöldtetők esetében kiemelt fontosságú.
A kivitelezés során a szűrő anyagokat, geotextiliákat legalább 10 cm átfedéssel kell fektetni, és az így készült réteget felület-folytonosan, legalább az ültetőközeg felső síkjáig fel kell vezetni.

4. Az intenzív zöldtetőkre a tervezők többsége „konyhakész”, szakszerűtlen összetételű talajkeverék recepteket ajánl.

A tájépítészek rendszeresen esnek abba a hibába, hogy az intenzív zöldtetők esetén saját kútfőből merítenek, állítanak össze talajkeverékeket.
Ízelítő a közkincsként forgó receptekből:
– „laza szerkezetű, Novobalt tőzeggel (20%), illetve komposzttal (20%) dúsított termőföld, 20% lazulás”
– „savanyú földkeverék: – 50% laza termőföld
– 20% marhatrágya
– 20% tőzeg (Osli tőzeg vagy Novobalt)
– 10% bazalttufa őrlemény
– adalék: BIOVIN 2%”

Folytathatnám a sort, a hasonló keverékekkel, amelyekben a közös: egyet sem vizsgáltak be laboratóriumban és nem vetették össze az FLL (Tájépítési, Környezetfejlesztési és Kutatási Társaság, Bejegyzett Egyesület) „Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve”,
– a német zöldtetők irányelve ültetőközegekre vonatkozó fejezeteivel.

Amennyiben megtették, vagy elolvasták volna, úgy lehetne röstelkedni, mivel egyből szembetűnt volna, hogy a német szabvány a tömeg %-ra vetítve maximalizálja a szervesanyag-tartalmat.

Intenzív zöldtetőknél:
– 0,8 t/m3-nél kisebb sűrűségű ültetőközegek <12 tömeg %
– 0,8 t/m3-t meghaladó sűrűségű ültetőközegek <6 tömeg %
A 35 cm-nél vastagabb ültetőközegek esetében a szervesanyag-tartalmat csökkenteni kell, vagy két különböző jellegű – egy felső, és egy alacsonyabb szervesanyag-tartalmú alsó – részre kell osztani a réteget.
A tájépítész, kerttervező akkor jár el szakszerűen, amennyiben nem foglal állást egy számára is ismeretlen, bizonytalan hatásfokú talajkeverék mellett, hanem hivatkozik az FLL által az intenzív ültetőközegekkel szemben megfogalmazott elvárásokra.

5. Extenzív zöldtető növénykiültetésekor azonos fajokból összefüggő, szegéllyel elválasztott nagy felületeket terveznek.

Tájépítész „kórság”, hogy ott is tervezni, látványt kívánnak alkotni, ahol a cél a természetesség. Az extenzív zöldtetőkre gondolok, ahol a kívánatos az lenne, ha a természetben fellelhető sedum- társulások sokszínűségét, fajgazdagságát tudnánk reprodukálni. Teret adva a biodiverzitásnak.
Ellenben, mi történik nálunk? – Megtervezik az extenzív zöldtetőket! Lehetőleg fém szegéllyel elválasztott, összefüggő, azonos fajból álló mozaikokat képezve. Történik mindez – „Mert az, milyen jól mutat!” címszó alatt.Sokadlagos szempontként kezelik, hogy az extenzív zöldtetők állományának alapvető kritériuma:
10m2-ként legalább12 fajnak fellelhetőnek kell lennie a tetőn. Sarjvetés esetén ez 4 faj/m2-t jelent.Amennyiben különböző formákkal szeretne a tervező hatást elérni, úgy az extenzív növényfoltok és különböző színű zúzalékok váltakozásával hatásos kompoziciók alakíthatók ki anélkül, hogy csorbulna az extenzív zöldtető fajösszetétele, sokszínűsége.

6. Extenzív zöldtetőkre olyan évelőket ajánlanak, amelyek nem viselik el az öntözésnélküli hazai-klímát.

Számtalanszor előforduló hiba, hogy az extenzív zöldtető állományába a hagyományos, szárazságtűrő sziklakerti évelőket terveznek. Azért sántít a dolog, mert az által, hogy egy növény szárazságtűrő, az nem jelenti azt, hogy extrém körülmények között, 8-10cm vastag ültetőközegben, öntözés nélkül is képes tenyészni. Sajnos, szomorú tény, hogy ami a Lajtától nyugatra életképes, az a hazai körülmények között nem. A jelenlegi klímaváltozás, a száraz, 40°C fölötti nyári hőmérséklethez, extenzív körülményekhez Magyarországon – jelnlegi ismereteim szerint – csak a sedumok és egyes sempervivumok képesek sikeresen alkalmazkodni. Az, hogy öntözzük a tetőt, nem megoldás, mert akkor már nem az extenzív, hanem az intenzív zöldtető kategóriájáról van szó.

7. Helytelen növényválaszték.

Nemcsak az extenzív zöldtetők, hanem az intenzív zöldtetők esetében is gyakran előfordul helytelen növény-választás, amely a tervezői fázisra vezethető vissza.
Leggyakoribb esetei:
– mélyárnyékos udvarokba extenzív zöldtető, vagy gyep tervezése.
– szélnek kitett, fagyzúgos helyekre fagyérzékeny, mediterán növények ültetése,
– erkélyek, lodzsák alá, ahol nem éri az eső, növények ültetése.
– agresszív gyökérzetű, illetve erősen sarjadzó növények zöldtetőre tervezése,
– túlzott tőszám, pl. elterülő örökzöldekből 1db/m2 feletti tervezése.