Milyen zöldtetőt építsünk? – A típusválasztás kérdései
Az új Építési Szabályzat leghangsúlyosabb eleme az épületek hővédelme, ami a hőszigetelést, mint a fő energiamegtakarító tényezőt kezeli. Jelentős mennyiségű hő szökik meg az épületből a falak és ablakok hővezetése okán, de legalább ekkora a tetőn keresztül a szabadba jutó hőmennyiség is. Ez télen a fűtési, a meleg évszakban pedig a hűtési energia (légkondicionáló) számlákban kézzelfoghatóan jelentkezik.
A hőveszteség csökkentésére jelentek meg a nagy térfogatú, rossz hővezetésű falazóanyagok, a különféle hőszigetelő vakolatrendszerek, a termo ablaküvegek stb. Az épületek tetejét hőszigetelési szempontból csak a tetőtér beépítés általános elterjedésével kezdték megfelelően kialakítani. A szarufák közét kő- és üveggyapot paplanok alkalmazásával tették hősszigetelőbbé, de a szerkezeti elemek megannyi hőhídként rontották hatásfokukat. A tetőterek szerkezetének statikai okokból is minél kisebb súlyúnak kell lennie, tehát minél kevesebb anyagot lehet oda beépíteni. A tetőhéjalások anyaga tömörsége folytán pedig igen jó hővezető, ezért nem sokban járul hozzá a hőszigeteléshez.
Elődeink válasza a nagy vastagságú nád- és zsupptető alkalmazása volt, az épületeket pedig részben a talajba ásva alakították ki. A kis teherbírású és emiatt vastag szerkezetű vályog, valamint vegyes (kő és agyag) falak jó hőszigetelést biztosítottak. A hidegebb hegységi tájakon még inkább igyekeztek a hegyoldalba süllyeszteni a házakat, és vastag kőlapokat tettek a tetőre a téli hideg ellen. A hideg csapadékos területeken a tetőre vastag földréteget is hordtak, ami a nyári időszakban a helyi növényzettel bezöldült.
A nagyon meleg és száraz éghajlatú tájakon a lapos tető a jellegzetes megoldás. Ez a lapos tető vastag agyagrétegből készült, és mivel a kevés csapadék nem okozott gondot a lakók idejük nagy részét a tetőn töltötték. Oda ládákban, edényekben növényeket telepítettek árnyékolási, díszítési céllal. Ezek az ősi, magától értetődő megoldások idővel, könnyebb épületszerkezetekkel kerültek kiváltásra. A középkori épületek zömmel kőből épültek, a faanyag a fűtéshez meg még bőven rendelkezésre állt.
Később az épületek fűtésének növelésével elégítették ki az emberek hő, azaz komfort igényét. A középkor végén jelentkező füstködök voltak az első intő környezetvédelmi jelek, a napjainkban globális gondot jelentő üvegházhatás kialakulásához vezető úton.
Mára elfogadottá vált, ha már fűteni és hűteni, azaz megfelelően temperálni kell a lakásokat akkor azt minél kevesebb energia felhasználásával tegyük. A korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek alkalmazása mellett legfontosabb feladat a termelt hőnek az épületben való benntartása. Ezt a falazat hőszigetelése mellett a tető jó hőszigetelésével lehet biztosítani. Ha ezt az amúgy kihasználatlan tető hasznosításával érjük el, akkor hamar felmerül a tető környezetbarát módón való kialakításának gondolata is.
A mai csillagos egekbe szökő telekárak miatt a kertet amúgy sem könnyű az épület körül kialakítani, ezért a természetutánzó “zöld” tetők megjelenésével egy időben a tetőkertek is megjelentek. Így került a kert a fejünk fölé!
Az első automatikus tetőkertek a lakótelepi házak lapos tetején, a szél által odahordok magokból maguktól kialakultak. Mindnyájan láttunk ilyen több méteres fákat a házak tetején, de a lágyszárú növényzet is hamar élettérre talált a tetőkön. Persze a víz is a legfelső lakásokba a panel hézagain át. De a lehetőség adott volt. A korszerű lapos tetőket megfelelően szigetelve, napjainkban középületeken nálunk is tömegesen alkalmazzák a tetőkerteket. Az új, korszerű építőanyagok megjelenésével, azonban magunk is kialakíthatunk épülő vagy akár meglévő épületünk tetején zöldtetőt, vagy tetőkertet.
Zöldtető és tetőkert
Amennyiben zöldtetőt vagy tetőkertet szeretnénk épületünk tetején kialakítani, akkor rögtön az alapkérdés merül fel bennünk. Azaz, csak természet közeli állapotú, növényekkel benőtt tetőt szeretnénk kialakítani, vagy az emberi tartózkodásra szolgáló haszonkertet kívánunk a tetőre áthelyezni.
A döntésünkhöz az alábbi szempontokat mérlegeljük: a rendszeres tartózkodásra nem alkalmas természetes zöldtetőt 0-25° lejtésszögű tetőre, lapos tetőre, és közepes lejtésű tetőre egyaránt kialakíthatunk.
Az állandó tartózkodásra is alkalmas tetőkerteket csak a közel sík (0° és max. 10° lejtésű) tetőszerkezeten tudunk kialakítani.
A zöldtetők súlya négyzetméterenként 0,5-2,0 kN között mozog, míg a tetőkerteké jóval nagyobb, 2,5-15 kN/m2 súllyal terheli a tetőszerkezetet.
A zöldtetők, ún. extenzív hasznosításúak, azaz a helyi éghajlati viszonyoknak megfelelő, önfenntartó növényzettel telepítjük be azokat.
A tetőkerteket a használati igényeknek megfelelően kialakított intenzív módon gondozott növényzettel hasznosítjuk. Ebből adódóan a zöldtetők szerkezeti magassága csak 10-15 cm, míg a tetőkerteké az intenzív kezeléshez szükséges vastagabb talajréteg miatt 25-100 cm.
Amíg a zöldtetőkön lévő vegetáció a természetes csapadékból táplálkozik, addig a tetőkerteket megfelelően kiépített rendszerrel öntözni kell.
A zöldtetők vékony, növényekkel benőtt talajrétege az eróziós hatásoknak ellenáll.
A tetőkertek vastag talajrétegét a lemosódás ellen, külön szerkezetekkel kell megvédeni.
A természetes állapotú zöldtetőkön csak a szárazságtűrő, a környezethez alkalmazkodó növényekből álló vegetáció tartható fenn.
Ezzel szemben a rendszeres kezeléssel fenntartott tetőkertbe dísz és haszonnövények, kisebb fák is telepíthetőek.
Összefoglalva: a zöldtető egy nem járható tetőszerkezeten könnyen kialakítható, kevés kezelést igénylő, olcsó, ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg. A tetőkert rendszeres emberi tartózkodásra is alkalmas, mesterségesen, magas költséggel kialakított és fenntartott, sokoldalúan hasznosítható kis kert. Az elvi kialakításukban hasonló, zöldtetőt illetve tetőkertet mindkét esetben a tetőszerkezetre telepítjük.
Összefoglalva
A zöldtető egy nem járható tetőszerkezeten könnyen kialakítható, kevés kezelést igénylő, olcsó, ökológiailag önfenntartó természetes védőréteg.
A tetőkert rendszeres emberi tartózkodásra is alkalmas, mesterségesen, magas költséggel kialakított és fenntartott, sokoldalúan hasznosítható kis kert. Az elvi kialakításukban hasonló, zöldtetőt illetve tetőkertet mindkét esetben a tetőszerkezetre telepítjük.
