Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Tervezési szempontok

A zöldtetők típusválasztását befolyásoló tényezők

Zöldtető létesítésekor minden esetben szükséges megfogalmazni, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie, és ez alapján meghatározni a tervezői feladatokat. Általában az alábbi célok, elvek, kell, hogy vezéreljék a tervezőt:

– az építési engedély megszerzése,

– a megbízó és a használó elképzelései a használatról,

– a tetőterhelés optimalizálása és a tetőszerkezet védelmének módjai,

– klimatikustényezők, mikroklíma,

– az épület szerkezetéből adódó hatások figyelembe vétele,

– építési módok és vegetációtechnikai lehetőségek.

Tervezési alapelv:

mind az építéstechnikai, mind a tájépítési normákat, szabályokat és a minőségi meghatározásokat figyelembe kell venni, és helyesen kell interpretálni. Fontos, hogy az illetékes tájépítész a tájépítési normák mellett ismerje és tudja alkalmazni a tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelveit.

A rétegfelépítés és a zöldtető típusának tervezése során, a tervezési folyamat minden döntését egy dokumentációban rögzíteni kell, amely tartalmazza a kapcsolódó szakmai ágazatok mérnökeinek állásfoglalását. Az indoklással ellátott tervezési döntéseket a megbízó részére építési leírás vagy tervezési magyarázat formájában úgy kell átadni, hogy a potenciális veszélyek is felismerhetők legyenek. Nagyon gondos, élethű ábrázolást és leírást kell adni a várható növényzetről, annak fejlődéséről és a fontos ápolási és fenntartási ráfordításokról.

Amennyiben részlegesen, vagy a teljes tetőfelületen zöldtető kivitelezését tervezik, a rétegfelépítést és az egyes anyagok célnak megfelelő alkalmasságát ellenőrizni kell.

A tervezés, a tervezhetőség határainak felismerését is jelenti, és ebből kiindulva, minden kivitelezési tervnek tartalmaznia kellene minden előnyt és feltételt illető kritikus kérdést.

Belső udvarok

Garázsfödémen kialakított élettérnél a helyi sajátosságokat figyelembe kell venni. A mikro-klimatikus feltételeket tartósan csak akkor lehet javítani, ha a szűk, behatárolt terekben is fenn tudjuk tartani a levegő cirkulációját. A homlokzatoknak csak egy részét kell növényzettel befuttatni, hogy a légmozgás szempontjából hatékony terület megmaradjon. Alacsony és magas növények, kő- kavics, vízfelületek segítségével mozgalmas felszín alakítható ki, amely napsütésben különböző termikus felhajtó erőt gerjeszt, elősegítve a függőleges légcserét. A természetellenesen erős fény-árnyék határokat intenzív zöldtetők esetében magasabb cserjék használatával jelentősen csökkenthetjük. A félárnyékos és szórt fényben lévő területek természetes klímát nyújtanak. Az intenzív zöldtetőkön az épület magasságával növekvő szélterhelés nagyon zavaró lehet. A lépcsőzetesen kialakított lombhullató és tűlevelű fák bizonyos védettséget nyújthatnak a széllel szemben. Gyakran azonban kiegészítő, a szél által átjárható szél-védőfalakra, növényrácsokra van szükség.

A terepfelszín mozgalmas kialakításával az extenzív zöldtetőkön is különféle minőségű élőhelyek teremthetők, amennyiben ezt a födém terhelhetőség engedi. Az eltérő rétegvastagságok a különböző kis életközösségek kialakulását segítik elő, amelyhez nagyobb tőszám és több rovar társul. A dombok által, szélnek kitett és szélárnyékos oldalak alakulnak ki. A kövek és kavicsok széleskörű alkalmazásával hőtároló és hűvösebb zónák képződnek. Az ilyen területek a harmatképződés folyamatában kondenzációs anyagként működnek közre, ez pedig közrejátszik a mikroklíma differenciálásában. A rétegvastagság növekedésével növekszik a tetőszerkezetet érő időjárási hatások (UV- és infravörös sugárzás) elleni védő hatás is.

Az extenzív és intenzív zöldtetők azonos tetőfelületen történő kombinálását alaposan át kell gondolni, mivel az extenzív zöldtető növényeinek magvai az intenzív növényállományt  állandóan „gyomosítják”. Az igényesebb intenzív zöldtetők gyepfelületén okozhat ez magasabb fenntartási igényt és bosszúságot.

Nem szabad elfeledkezni a zöld homlokzatokhoz használt erős növekedésű növényekről, (különösen a vadszőlő fajok) a tetőperemek alá és fölé is nőhetnek, és a zöldtető felületén is elterjedhetnek. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy használatukkal mi az alapvető cél.

A helyi sajátságok feltérképezése

A tájépítészek többsége kevés időt fordít a zöldtetők tervezésének előkészítése során a helyi adottságok becsléssel történő felmérésére. A várható élőhelyi adottságok pedig nagyban függnek az épület alakjától és fekvésétől. A nagyon tagolt épületek tetőfelületein már a  különböző, váltakozó, napos és árnyékos zónák következtében is ellentétes élőhelyi feltételek alakulnak ki. A légáramlatok következtében szintén eltérő felületi terhelések jelentkeznek. Míg a szabadon álló épületek felületét a csapadék egyenletesen éri, addig a szintkülönbségekkel, csatlakozó tűzfalakkal rendelkező létesítményeknél esőárnyékos, illetve csapadékban gazdagabb részek vagy esőverésnek kitett homlokzatok adódnak. A szomszédos épület által okozott esőárnyék esetén 20-30 fokos függőleges szélsodródást érdemes számításba venni.

A tervezési nehézségek elsősorban az élőhelyi feltételek felismerésében rejlenek, míg másodlagosan  az eltérő mikroklíma várható vegetáció-fejlődést befolyásoló hatásainak az értékelésében . Ez azonban csak a növényfajok ökológiai igényeinek és terhelhetőségének ismeretében lehetséges. Egy általános élőhelyi felmérés első lépcsője már az első tervezési fázisban szükséges, mivel a mikroklímák ismeretéhez az élőhelyekre vonatkozó klimatikus adatok rendszerint hiányoznak. Amennyiben a tervezés keretében elegendő idő áll rendelkezésre, akkor a nyári csúcshőmérsékletek megállapítása érdekében szükséges méréseket végezni. Az életterek minőségi meghatározásához minden jellemző élőhelyi tényezőt fel kell tárni.

Szükséges az árnyékhatárok megállapítása, valamint az épületrészek által vetett rövid- távú részárnyékok modellezése. Az árnyékminőség alapján beszélünk mélyárnyékos, illetve részben árnyékos területekről.

A csapadék által biztosított vízellátás és a szélterhelés alapján megkülönböztetünk még száraz árnyékos és nedves árnyékos élőhelyeket. Városi környezetben célszerű az éves csapadékmennyiség középértékének 10-20%-os többletmennyiségével kalkulálni.

A zöldtetőépítést befolyásoló egyéb tényezők közül érdemes számításba venni a homlokzatok sugárzás- és fényreflexióját, a nagy üveg felületek esetleges  tükröződését, perzselő hatását a növényzeten.

Az átszellőztetett, alulról nem hőszigetelt garázsfödémeken, az alulról érkező hideg hatások miatt, ajánlatos csak extenzív zöldtetőben gondolkodni.

A felsorolt veszélyforrásokat, rizikó-tényezőket minden zöldtető tervezését megelőzően érdemes felbecsülni, és ennek tudatában dönteni a korlátozásokról, a növényválasztékról.

Felhasznált szakirodalom: Dachberg-Krupka: Dachbegrünung Pflanzen – und Vegetationsanwendung an Anbanwerken

Bellavics László