Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Hírlevél

Tetőkert a szennyvíztisztítón

“A város legsz*rabb helye” … “Sz*rban leszek.” “Miért megyek én oda, ahol büdös van?” Ilyen gondolatok jártak a fejemben, miközben a HÉV-vel útban voltam Csepelre. Kicsit még az eső is esett. Odaérkezésemkor viszont kellemesen csalódtam: a helyszín nem csak zsír új, de tip-top rendben is van tartva. Még júliusban jártam a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen. Az Építész Továbbképző által szervezett programkeretében elmentünk a városnak annak a pontjára, ahol a legtöbb a szenny. És megnéztünk egy kertet. Abszurd? Az.

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-20110722-01

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep az Élő Duna projekt keretében nyerte el mai képét. 2008-ban a budai rakpartok lezárásával kezdtek: előfeltételként a Csepelre vezető csatornázást kellett megépíteni. A budai alsó rakpart így kiszélesedett, és kb. másfél méterrel magasabbra került, aminek eredményeképpen ritkábban kell majd árvíz miatt lezárni. Időközben azért már épült a szennyvíztisztító telep is. Amikor a rakpartokat lezárták, a tisztító már 75 százalékos készültségben volt. A telepre nagy szükség volt: előtte csupán a szennyvíz felét tisztították, a többi úgy ment a Dunába, ahogy. Nem csupán a kis és nagy dolgainkra kell itt gondolni: a mosószerekből származó nitrogén és foszfor is ugyanilyen problémás, mivel algásodást okoz, ami oxigénhiányossá teszi a vizet. Gyomirtókból Budapestnél volt a legtöbb a Dunában. De a 2008-ban vett vízmintákban még az 1986-os csernobili katasztrófából eredő radioaktivitás is kimutatható volt. És akkor még nem beszéltünk a folyóba jutott gumiabroncsokról, nejlonzacskókról, üdítős palackokról stb. A problémahalmaz Budapesttől lefelé jelentkezett intenzíven a Dunán, feljebb már rég megoldották a szennyvíz közel 100 százalékos tisztítását. Az átadás után a kezelt szennyvíz aránya Budapesten is elérte a 95 százalékot. (20 éve még 18 százaléknál tartott Budapest.) A 428 millió eurós összköltség 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát a főváros, 65 százalékát pedig az EU finanszírozta.

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-20110722-03
A központi irodaház épülete 

Kód: A 90-es években még a HÉV túloldalára tervezték telepíteni a nagy, központi szennyvíztisztító telepet. Valamikor ott még a Weiss Manfréd Művek saját reptere üzemelt. A terület később a Duna Tsz.-hez került, és ez volt az egyetlen olyan nagy terület a Duna mentén, ahol elfért a mű és 1 kilométeres körzetben a védőerdő is. Később mégsem ez valósult meg, a zárt (fedett) technológia alkalmazása pedig lehetővé tette az 1 km-es erdő elhagyását. A végleges helyen régen a Csatornázási Művek működött, szennyvíziszap lerakóhelyként használva a területet. Korábban pedig a Csepel Művek egyik illegális kohósalak lerakója volt itt – a sok szennyezés már időzített bombaként ketyegett Csepelen. A végleges hely kijelölése után a keleti oldal “üresen” maradt. A 2000-es évek első éveiben a Wallis, később a Fadesa is nagyot álmodott a területre – végül egyikből se lett semmi. Aztán jöttek az álmok a 2020-as olimpiáról, aminek Csepel lett volna az egyik helyszíne…

A próbaüzem 2009 augusztusában indult, a napi 500-600 ezer köbméter (!) szennyvízből 350 ezret tiszítanak meg itt. (A napi 500-600 ezer köbméter érzékeltetéséhez: ennyi szennyvízből évente négyszer-ötször össze lehetne hozni a Velencei-tó víztömegét. Csak nem vízből…) A jövőben még alaposabb lehet a tisztítás: egy még korszerűbb technológia bevezetésével a nitrogén és foszfor tartalom is jobban lecsökkenthető. 2010 februárja óta már Budáról is ide kerül a szennyvíz, akkor adták át a budai főgyűjtő csatornát. A pesti belvárosi kerületekből a ferencvárosi, a budai területekről a kelenföldi átemelő telepen át jut el a szennyvíz a tisztítóig. A tesztüzem 2010 július 31-ével zárult le, azóta hivatalosan és teljes kapacitáson üzemel a mű. A hivatalos átadási ünnepséget 2010. augusztus 2-án tartották.
"A dél-budai kerületek szennyvizét tavaly /értsd: 2009 - a szerk./ év vége óta továbbítja a tisztítótelepre a kelenföldi átemelő telep. Az ettől északra eső, a Duna-part közelében lévő mellékcsatornákat 2010. január végére kötötték rá a szakemberek a rakpart mentén tavaly megépített főgyűjtőcsatornára. Február közepén az egyik legnagyobb, Hűvösvölgytől a Dunáig vezető, szennyvízzel terhelt természetes vízfolyás, az Ördög árok vizét is rávezették a főgyűjtőre. Ezzel megszűnt a város legnagyobb, az Erzsébet híd budai hídfője mellett található csatorna-bevezetése, amely eddig a folyót szennyezte. Utolsó lépésként az észak-budai kerületekben keletkező, a Zsigmond téri szivattyútelepre érkező szennyvizet is átirányították a főgyűjtőcsatornába."

(Forrás)

A helyszínen magam is megtapasztalhattam, hogy alig van szag. A bejáratnál semmit nem lehetett érezni, a tetőn járva sem. Hátul, a gömb alakú gáztárolóknál azért már lehetett érezni, hogy büdös van. A “szagcsendes” üzem a beruházás egyik alap kritériuma volt – ezért épültek fedett ülepítők, amelyeket mesterségesen szellőztetnek. A napi 350 ezer köbméter szmötyihez képest ez bizony nagyon szép eredmény.

A fedett csarnokokba nem javasolt csak úgy besétálni (már ha akarnánk…). A termekben a baktériumok olyan hatékonysággal bontják le a szerves anyagokat oxigén felhasználásával, hogy belépve kb. 3 percig bírnánk ki az oxigénhiányos térben. A kiváló gázokat begyűjtik, amivel gázmotort hajtanak. Ezzel az energiával aztán egyrészt meleget biztosítanak a folyamathoz, másrészt a maradékból még a telep áramellátásának egy részét is fedezik. A szagok csökkentéséhez az is hozzájárul majd, ha megnő az elmúlt években telepített faállomány.

A fejlesztések nem értek véget: Budapest hat kerületében (II., VIII., IX., X., XI., XIV.) új csatorna készül 2011-12 folyamán.

Most pedig nézzünk fel a két nagy ülepítő csarnok tetejére, ahová óriási tetőkerteket telepítettek!

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-20110722-08

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-20110722-27

Az APP Kft. által forgalmazott Diadem termékcsalád elemeit telepítették a szennyvíztisztító két nagy ülepítő-csarnokának tetejére. Persze nem ez az első tetőkert Budapesten, de talán ez ma a legnagyobb. A zöldtető létrehozását a projekt indulásakor azzal indokolták, hogy ha a főút túloldala olimpiai helyszín lesz 2020-ban, akkor rálátni majd az épületekre, és akkor csak kellene valami szebb is a telepre. Azóta az olimpiai álmokat felváltotta a Mentsükmegafrankhiteleseket Projekt, de a tető mégis megvalósulhatott. Nem kicsi: kb. 24000 nm a bruttó összterülete!

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-2010-GEarth
Felülnézetből jól kivehető a két nagy téglalap – az egyiken már készül a tetőkert (2010) 

A vízszigetelést egy védőtextília takarja a mechanikai sérülések elkerülése érdekében, amit egy “tojástartó”-szerű drénlemez követ, a speciális ültetőközeg és a drénlemez között pedig egy könnyű szűrőtextília húzódik. A felvázolt rétegrend úgy segíti a növények fejlődését, hogy a drénlemez gödröcskéiben nagy mennyiségű vizet tárol (közel 10 l/m2), a felesleges mennyiséget pedig gyorsan elvezeti. Az ültetőközeg a jó vízmegtartó és vízelvezető kapacitása mellett pedig ideális feltételeket teremt a szárazságtűrő vegetáció számára.

Fontos kérdés persze, hogy milyen növény bírja ki a fenti, meglehetősen mostoha körülményeket. Olyan növényeket kell válogatni, amik kibírják, ha tavasszal, ősszel szinte minden nap esik, de azt is, ha nyáron 3 héten át 35 fokos hőség van. A megoldás a varjúhájak és vadvirágok ügyesen válogatott keveréke. Ízléstől és környezettől függően választhatjuk a főként egy-, kétnyári, valamint évelő füvekből és virágokból álló keverékeket, vagy dönthetünk a varjúhájfélékből és kövirózsákból álló egyveleg mellett, ami nyári-őszi virágzása mellett örökzöld leveleivel télen is díszíthet. Számos telepítési mód létezik, attól függően, milyen gyors eredményt szeretnénk elérni: vethetünk magokat, szórhatunk varjúháj nyesedéket vagy ültethetünk különböző fejlettségi szintű palántákat.

A szennyvíztisztító zöldtetőjén alkalmazott növények:
– Kövi varjúháj (Sedum rupestre)
– Hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare)
– Pompás varjúháj (Sedum telephium)
– Fehér varjúháj (Sedum album)
– Virágos varjúháj (Sedum floriferum)
– Kövirózsa (Sempervivum sp.)

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-Novenyek

A lényeg, hogy a fenntartási igényeket le tudjuk csökkenteni. 24000 négyzetmétert nem lehet naponta locsolni és hetente gyomlálni. Ez a tető viszont csak nagyon nagy hőségben igényel némi locsolást, és ha kellően besűrűsödik, akkor az idegen fajok megtelepedése is minimálisra csökken a tető mostoha körülményei között. És pont ez a lényeg: legyen meg ott az a tető szépen magában, ne kelljen sokat foglalkozni vele.

fovarosi.blog.hu: Szennyviztisztito-20110722-07
Ennek a két hatalmas sárga ülepítőnek a tetején jött létre zöldtető 

Forrás