Energiafüggőség napja után, EU csúcs előtt: kötelező energiahatékonysági célok?
Kötelező energiahatékonysági célok bevezetését javasolja 2030-ra Európa hét meghatározó országának minisztere, köztük Magyarország kiemelt stratégiai partnere, Németország is. Meglepő helyről kapott támogatást a kezdeményezés: a visegrádi országok körében végzett friss kutatás szerint a lakosság 87%-a támogatja az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiák használatának kiszélesítését.
Magyarországon ez az arány különösen magas. Az európai energiaellátás biztonságáról, és a 2030-as energiahatékonysági és klímacélokról a június 25–26-i csúcstalálkozón tárgyalnak Brüsszelben, egy héttel a június 18-ra eső Európai Energiafüggőség Napja után.
Egy 40%-os kötelező energiahatékonysági cél Európa gazdaságát évi 4%-kal erősítené, 3,15%-kal javítaná a foglalkoztatottsági mutatókat és a fosszilis energia importját 505 milliárd Euróval csökkentené egy bizottsági tanulmány szerint, amely az EU Energiahatékonysági Irányelvének felülvizsgálatára készült. Az Irányelv felülvizsgálatát az ukrán válság miatt határozta el az EU idén márciusban. Azért is szükség van kötelező energiahatékonysági célokra, mert az egyes tagállamok 2020-ra tett önkéntes energia-megtakarítási vállalásai összességükben csak 17%-ot jelentenek, azaz nem érik el az EU által megszabott 20%-os célt. (Magyarország 18%-os célt tűzött ki a legutóbb a Nemzeti Reform Programban).
Günther Oettinger energiaügyi biztos a 2020-as célkitűzés elmulasztását elfogadhatatlannak nevezte, minden tagállamtól nagyobb elkötelezettséget kért és egyben 2030-ra tagállami szinten kötelező energia-megtakarítási cél bevezetését sürgette, Európa Oroszországtól való gáz- és olajfüggőségének csökkentése érdekében.
A kötelező energiahatékonysági célok bevezetése mellett állt ki Belgium, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Németország és Portugália, ezek az országok már idén októberben az Európa Tanács elé kívánják terjeszteni az új, kötelező célok megvitatását. A miniszterek hangsúlyozták azon meggyőződésüket, hogy Európa klíma- és energiapolitikájának meghatározó eleme az energiahatékonyság, és csak a 2020-as közösségi célokon túlmutató energia-megtakarítással, a megújulók részarányának további emelésével lehet az üvegház hatású gázok kibocsátási szintjét még hatékonyabban és tartósan csökkenteni.
A Greenpeace megbízásából júniusban, a ‘visegrádi négyek’ lakossága körében Ipsos által végzett reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyar válaszadók 90%-a kötelezővé tenné az Európai Unió országaiban a megújuló energiaforrások arányának növelését, az összes megkérdezett 85%-a emellett az energiaveszteség csökkentésére is kötelezné a tagállamokat.
„Különös aktualitást ad az energiahatékonyságnak, hogy miközben Oroszország elzárta Ukrajna felé a gázcsapokat, Európa képletesen június közepére elhasználta minden idei belső energiaforrását. 2014-ben június 18-ra esett az Europai Energiafüggőség Napja (European Energy Dependence Day). Évről évre hamarabb következik be ez a fordulópont: 1995 és 2011 között 11%-kal emelkedett az EU primer energiaimportja, ami plusz 38 nap energiafüggőséget jelent. Az Energiafüggőség Napjáról a Magyar Energiahatékonysági Intézet kezdeményezésére emlékeznek meg EU-szinten, ezzel is nyomatékosítani akartuk az energiahatékonyságban rejlő kihívásokat és lehetőségeket” – nyilatkozta Bart István, a MEHI vezetője.
Forrás: MEHI
