Függőkert téglaőrleményen
A zöldtetők ma divatos változataiban a talajt igyekeznek másodhasznált építési törmelékkel vagy speciális égetett agyagőrleménnyel kiváltani. Előnyük, hogy nem saraznak, és rajtuk később indul a gyomosodás, ugyanakkor megkérdőjelezhető természetességük. Mégis, miben gyökerezzen egy zöldtető?
A szerdai zöldtető konferencián Dr. Gerzson László, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Tájépítészeti Karának docense a szerves anyag nélküli extenzív zöldtetők ültetőközegéről tartott előadást. A klasszikus talaj fogalmán (háromfázisú polidiszperz rendszer) túl ma már nem ragaszkodunk ahhoz, hogy föld legyen az ültetőközeg. Alapvető követelmény a talajhelyettesítő anyaggal szemben, hogy legyen könnyű, olcsó, szerkezetállandó, jó víztartó és ugyanakkor jó vízáteresztő is, gyommagoktól, kórokozóktól, kártevőktől mentes, legyen a növények számára felszívható, felhasználható tápanyagtartalma – magyarázta. A szervesanyag tartalom nem limitáló feltétel, de a saját magunk által kevert ültetőközegben megjelenhet rizshéj, tőzeg, komposzt vagy kertiföld formájában. Szervetlen alkotók közül terjednek a különböző tufaőrlemények (talán leggyakoribb az észak-magyarországi riolit), cserép-, tégla, lávaőrlemény, agyaggranulátum (liapor fantázianévvel), kohósalak, perlit, műanyag apríték, reciklált kőgyapot. Kőzetgyapotot üvegházas paradicsomtermesztésben is használnak, már jól kipróbált termőföld helyettesítő anyag.
Az egyszintű, pozsgásokkal telepített, extenzív zöldtető lényegében önfenntartó – derült ki a konferencia előadásaiból, külön locsolást nem igényel, mivel szukkulens vegetáció borítja. A fajgazdagság változik a száraz-nedves időszakokkal is, Németországban a varjúháj-moha tetőknél hol az egyik, hol a másik veszi át az uralmat a csapadékviszonyoktól függően. A gyomosodás sajnos megakadályozhatatlan, a szél és madarak által terjesztett gyommagok megfogannak a tetőkertekben is, az Amaranthus, Ambrosia, Chaenopodium, Artemisia, Erigeron nemzettség fajai számítanak a leggyakoribb spontán betelepülőknek.
A szerves anyag nélküli zöldtetők egyik hazai példájaként a MOM Park szolgál. Ez 80:20 százalék arányban tartalmaz riolittufát és zeolitot.
A növényzet struktúrája és telepítése egy extenzív tető esetén egyszerű lehet. Az építtető vagy xerofloor előnevelt növényszőnyeget telepít, vagy palántát. A varjúháj (Sedum) fajok között magától megjelenhet a palástfű, sziklarepedésekben a kutyatejfélék (Euphorbia fajok). Egy 15 centiméteres termőrétegen már törpecserje (a cserjés pimpó (Potentilla erecta)) is megfogan.
A BCE soroksári kísérleti telepén arra vonatkozóan végeztek vizsgálatot, hogy az egyes ültetőközegekben milyen arányban fogan meg a növényzet és telepszik meg a gyom, illetve mekkora az ültetőközeg felmelegedése, hőmérsékletingadozása a nyári besugárzás alkalmával, azaz milyen klímajavító, a tetőzet felmelegedését lassító hatása van nem csak a zöldnek, de magának a “talajnak” is. Beigazolódott az az ismert tény, hogy a sötétebb anyag magasabb hőmérsékletre melegszik fel, mint mondjuk a világos Ytong őrlemény. A különböző ültetőközegek (például Ytong, téglaőrlemény, liapor tőzeggel, liapor, tört liapor tőzeggel) gyomosodása, vegetációmegtartó képessége nagy szórást mutatott.
Forrás: Bohus Anita greenfo, 2009.
