A méhek után négy évvel az emberiségnek is vége
Einsteinnek tulajdonítják az aranyköpést, miszerint a méhek kipusztulása után legfeljebb négy éve van hátra az emberiségnek. Tény: az 1970-es évekhez képest 60 százalékkal csökkent a Föld méhpopulációjának nagysága.
Einsteinnek tulajdonítják az aranyköpést, miszerint a méhek kipusztulása után legfeljebb négy éve van hátra az emberiségnek. Tény: az 1970-es évekhez képest 60 százalékkal csökkent a Föld méhpopulációjának nagysága.
A méheknek az emberiség táplálkozása szempontjából kulcsfontosságú növények beporzásában van elengedhetetlen szerepük, eltűnésük pedig könnyen megjósolható élelmiszerválsággal járhat.
Becslések szerint a mezőgazdasági termelés 30-40 százaléka függ a beporzástól, ennek java részét pedig a méhek végzik. Természetesen így az egész ökoszisztémára komoly hatást gyakorol a jelenség, hiszen a növények ilyen nagy számú eltűnése az állatvilágban is láncreakciószerű pusztulással jár.
Kína egyik tartományában a szakemberek szemügyre vehették, milyen következményei lehetnek a méhpopuláció eltűnésének. Itt hatalmas gyümölcsültetvények maradtak méhek nélkül, ellehetetlenítve a gyümölcstermelők sorsát.
A helyiek azonban egy mentőötlettel álltak elő: ők maguk vették szó szerint kézbe a beporzást: kis ecsetekkel fáról fára, virágról virágra végezték el azt, ami ma még a világon mindenütt a méhek dolga. Ez természetesen óriási munkát jelent, és a beporzás így nem oldható meg nagyobb léptékben.
Aki szeretne a maga viszonylatában segíteni a probléma kezelésében, az otthon, a kertbe vagy az ablakpárkányra maga is ültethet gazdagon mézelő kakukkfüvet, levendulát, citromfüvet és más fűszernövényeket, melyek erős illatukkal és zamatos nedűvel vonzzák a méheket.
Ismertebb méhlegeltetőnek számít az akác, a gesztenye vagy a hárs, illetve a gyümölcsfák is – ezek nem csupán hasznos, de szemet gyönyörködtető növények. Az elszántabb méhvédők akár méhitatót is készíthetnek: egy kis vízzel teli tálka, rajta néhány kis léc, hogy a kis állatok biztonsággal leszállhassanak. Persze nem szabad a lakás közvetlen környezetébe tenni az itatót, inkább a kert vagy udvar félreeső helyére.
Virágzás idején lehetőleg ne terheljük a környezetünket vegyszerekkel, a permetezést pedig halasszuk napnyugta utánra, amikor a méhek már nem repülnek! Érdemes alaposan utánanézni, hogy milyen kemikáliákat használunk a házunk táján, hiszen több növényvédő szer úgy védi a növényeket, hogy közben tizedeli az őket beporzó állatokat.
forrás: Ötvenentúl, kép: fejbekása
