Hajdó-ház: zöldtetős családi ház Székelyudvarhelyen
A háznak a legfőbb vonzereje természetesen a zöld tető, ám a Hajdó-ház nem kezdettől, tudatosan készült zöldnek, hanem a tervezési folyamatban alakult ki az az ötlet, hogy az épület ebből a szempontból is beilleszkedjen a tájba.
A BLIPSZ építészcsapat két tagja, Pásztor István és Benedek István, valamint Macalik Arnold tervezte a székelyudvarhelyi Hajdó család házát. A terv még 2007-ben megszületett, a család pedig nemrégiben költözhetett be az elkészült épületbe.
A háznak a legfőbb vonzereje természetesen a zöld tető, ám a Hajdó-ház nem kezdettől, tudatosan készült zöldnek, hanem a tervezési folyamatban alakult ki az az ötlet, hogy az épület ebből a szempontból is beilleszkedjen a tájba. A tulajdonos szerencsére könnyen beleegyezett, így született meg a zöld tető – meséli Benedek István.
A zöld tetők kiváló szigetelők, de ehhez az egész rendszert rétegesen fel kell építeni. A termőtalaj, amelyet aztán benő a fű – vagy esetleg gyeptéglákkal raknak ki – csak a hetedik réteg, alatta kavics, speciális vízáteresztő, majd egy vízmegtartó réteg következik, egy elválasztó-védőréteg alatt gumiszőnyeg, szintén szigetelés végett, mindezt pedig még egy izoláló anyag választja el a betontól. A tetőt egy öntözőrendszer tartja zölden, amikor nincs elegendő csapadék.
A ház ún. egytraktusú, vagyis az elrendezése lineáris, egymás után következnek az egyes helyiségek; az épület a „végén” kétszintesre nő. Itt kapott helyet az éjszakai blokk, a szülők hálószobája a földszinten, a gyerekeké pedig az emeleten. A tervezés során arra is odafigyeltek, hogy az egyik gyerekszoba később igény szerint kettéválasztható legyen.
A terasz délnyugat felé néz, a tetőről pedig remek kilátás nyílik a völgyben fekvő városra és a hegyekre. A ház déli fekvésű, belső udvara a hagyományos népi építészetet idézi, amelyben a belső udvarnak fontos szerepe volt. A kétszintes rész alatt egy szabadtéri nyári konyhát alakítottak ki, kemencével együtt.
Szintén a BLIPSZ, az FKM építészműhellyel közösen tervezett épülete a csíkszenttamási fogadókunyhó, amely a szerkezete és a használt anyagok többsége (fa) miatt szintén a fenntartható épületek közé lehet sorolni. A zuhanyzót és kamrát leszámítva teljesen nyílt terű fogadóház 2010-ben épült meg, és eddig az egyetlen elkészült épület abból a nyolcból, amelyet egy vidéki turizmust támogató program keretében terveztek megépíteni.
A BLIPSZ építészei szerint ha fenntartható, igazán környezetbarát építkezésre nincs is olyan nagy mértékű érdeklődés nálunk – elsősorban természetesen a magasabb árak miatt -, a fenntarthatóságra való törekedés azért jelen van. Például a szigetelésben oda lehet figyelni, hogy polisztirén helyett farostot vagy egyéb természetes anyagot használjunk, előbbi ugyanis izzasztja a falakat, így penészedéshez vezethet.
