Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Jövőház mai megoldásokkal

Korszerű építési technológiák és környezetbarát megoldások – ezekre ügyel az, aki minden szempontból természetbarát otthont szeretne. A fűtésen és a vízmelegítésen kívül zöldtető, télikert, csapadékvíz gyűjtése, sőt, a ház falának növénnyel befuttatása is szolgálhatja a környezet védelmét az építkezéskor vagy a későbbiekben.

A környezettudatosság alapvetően kétféleképpen jelentkezhet: egyfelől az ennek szellemében kiválogatott anyaghasználat járulhat hozzá a mindinkább természetre ügyelő lakókörnyezet kialakításához, másfelől a fűtés és melegvízhasználat módjának kialakítása az, ami záloga lehet a környezetbarát épületeknek.

Magyarországon egyelőre még az előbbi keveseknek jut eszébe, s ha fel is vetődik a gondolat az építkezőkben vagy éppen felújítást tervezőkben, úgy érzik, kevés segítséget kaphatnak. Nyugat-európai mércével mérve persze a meleg előteremtésével kapcsolatosan sem járunk élen akkor, ha azt nézzük, hol mennyire ügyelnek az emberek arra, hogy minél kevesebb káros anyag jusson az amúgy is igencsak terhelt környezetbe.

 

Eszünkbe jutA lehetőségek bemutatására külön modellt dolgoztak ki szakemberek: a jövőház szó egyértelműen utal arra, hogy ez a bemutató azt hivatott szemléltetni, miként lehet a közös jövőnkre tekintettel lenni akkor, amikor mindenki egyéni jövőjét, azaz leendő otthonát tervezi. A környezetbarát technológiák szemléltetéseként számos részlettel ismerkedhetnek meg az építkezők, köztük olyanokkal, amelyek ma már szinte mindenkinek első alkalommal eszébe jutnak – például az energiatakarékos fűtési rendszerekkel -, de olyanokkal is, amelyek létéről szintén rendszeresen hallani, ám kevesek társítják azt a káros anyagok megtakarításának lehetőségével.

Zöldtető – nemcsak hangulatos

A zöldtető kialakítását például a legtöbben a kellemes környezettel és a kényelemmel magyarázzák, a család vagy éppen a társasházi közösség számára az időtöltés helyszínéül kialakított tér azonban ennél sokkal több lehet: az ugyanis a közvetlen környezet mikroklímájának kialakításához és a ház hőszigetelésének javításához járulhat hozzá. Ennek köszönhetően ugyanis egyaránt csökken a nyári hőterhelés és a téli hőveszteség. Az extenzív zöldtető, azaz az ökotető esetében 20 centiméter vastag földréteget helyeznek el a ház tetején lévő kertben, amely alatt speciális szigetelés húzódik. Az építészek szerint tanácsosabb intenzív zöldtetőt kialakítani, amikor ennél több föld kerül ide, ami általában nem haladja meg a fél méteres vastagságot, ám már növények telepíthetők bele.

Zöldhomlokzat és télikert

Meglepőnek tűnhet, hogy az épület falait sem csupán esztétikai okokból érdemes növényekkel befuttatni: a zöldhomlokzat egyúttal a hatékonyabb hőgazdálkodást is szolgálja, hiszen a levelek télen összesimulva szigetelnek, nyáron pedig szétnyílnak, ennek köszönhetően biztosítják a szabad levegőáramlást. Hasonlóképpen van ez a télikerttel is, amelyet általában azért szeretnének a családok, hogy legyen hová kiülniük, és hidegebb időben is zárt térben – esetleg a lakás más pontjainál zöldebb környezetben – ihassanak egy kávét, beszélgessenek vagy éppen olvasgassanak egy kicsit. Valójában azonban a télikert célja a fűtési költségek csökkentése, több fény biztosítása és nem utolsósorban a zaj, a por kiszűrése is lehet.

Napkollektorok és napelemek

A fűtési technológiák közül magánemberként napkollektorok és napelemek felszerelésével járulhatunk hozzá ahhoz, hogy minél inkább természetbarát legyen a családi otthon. Az aktív napenergia e két használati ága közül előbbit a víz melegítésére, utóbbit áram termelésére lehet üzembe helyezni – magyarázta a Magyar Épületgépészek Szövetségének Megújuló Energia Tagozatának elnöke. Varga Pál kifejtette: családi házakban a nap energiáját több célra lehet hasznosítani: fűtésrásegítésre, a medence fűtésére és használati melegvíz előállítására. Téved azonban az, aki úgy gondolja, napenergiával meg lehet oldani egy családi ház teljes fűtését, hiszen ehhez kevés a fény Magyarországon, különösen a hideg évszakban – szögezte le a szakember. Elméletileg el lehet ugyan tárolni hosszabb-rövidebb időre az energiát, ám már néhány napos időszakra is több ezer köbméter elhelyezésére lenne szükség, ami nemigen oldható meg, a nyári meleg télire raktározása pedig kizárt. A napenergiára alapozott fűtést tehát mindenképpen csak kiegészítésként lehet használni a legkorszerűbb hazai otthonokban is, amellyel 30-40, legfeljebb 50 százaléka termelhető meg a szükséges hőnek, a meleg víz esetében viszont 100 százalékos lehet a teljesítmény.

Csökkenthető a kiszolgáltatottság?

Manapság inkább a biomasszát ajánlják azoknak, akik saját maguk is „jövőházban“ szeretnének lakni, s ez a napelemek kiegészítéseként is választható. A klasszikus fatüzelés mellett szóba jöhet a pellet is: ez esetben faaprítékkal, granulátummal teremtik elő a szükséges hőt. A pellet ugyanis nem más, mint feldarabolt, apró rudacskákba préselt fa, amely ebben a formában könnyen adagolhatóvá válik. Ez ráadásul egyszerű a felhasználó számára is, azt ugyanis nem kell folyamatosan feltölteni, hanem egy automatikus rendszer adagolja, és a hamut is csak hetente egyszer kell eltávolítani. Ez a megoldás azért környezetbarát, mert nem terheli a természetet széndioxiddal. A tapasztalatok szerint ma még sokan nem a környezettudatosság, hanem a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében választják az ilyen fűtési módokat, ezt bizonyítja, hogy a tavaly év eleji orosz-ukrán gázvitát követően is megszaporodtak az érdeklődők a megújuló energia iránt, és Varga Pál várakozása szerint ilyen elmozdulás érzékelhető lesz az idén januári olajelzárásokat követően is.

A vizes hordó reneszánsza

Gondolni kell az esővíz és a szürkeszennyvíz gyűjtésére is, amelyekkel nemcsak a vízfogyasztást lehet csökkenteni, hanem a víz- és csatornaszámlája is lényegesen kisebb lesz a családnak. Köztudott, hogy ebből gazdaságosan meg lehet oldani a locsolást vagy például az autómosást, kevésbé jellemző azonban, hogy ennél szélesebb körű alkalmazásra gondolnak a családok. Pedig a környezetbarát épületekben csapadékvizet hasznosíthatnak mosásra vagy éppen WC-öblítésre is. Betonból, műanyagból vagy rozsdamentes acélból is gyártanak gyűjtőket, amelyekhez beszerezhetők tisztító berendezések, ám aki az egyszerűbb utat járja, az egyben megveheti a komplett rendszert is.

Forrás: A Mi otthonunk magazin