Városi gazdálkodás, avagy közelebb a Naphoz
A Vidékjáró hírlevél korábbi számában megjelent cikkünkben az amerikai Zöld Tetők innovatív mozgalmáról számoltunk be. A teljes cikket most közöljük, melyben tanulságos példákról olvashatnak.
Tony Tomelden csak reménykedni tud abban, hogy ezen a nyáron már paradicsomos-chilis bloody maryjét kevergetheti kedvenc bárjának, a Pug-nak, a tetején (Washington, D.C.). „Köszi a városnak, hogy hitt a zöldtetőkben!”
Mr. Tomelden, a Pug tulajdonosa és vezetője, azért is ülteti be saját és a szomszédos házak tetejét dísz- és ehető növényekkel, mert így megkaphatja a város által felajánlott adótámogatást.
“Ha adódik egy alkalom, hogy valami hasznosat tegyek a közvetlen környezetemért, akkor elég logikusan hangzik, hogy nem hagyom ki a lehetőséget.” – mondta. “És nem mellesleg, a paradicsomokon még pénzt is tudok spórolni.”
A New York-i felső Est Sideon 18.00 óra után sehol nem találsz bloody mary-t. Majd csak akkor – elviekben a következő tavasszal -, ha az épület tetejének egyharmada az önkiszolgáló étterem részére zöldségekkel és gyógynövényekkel végre be lesz ültetve. Az iskola, a város tőkéjéből félretett közel 950,000, dollárral gazdálkodik, melyet a szülők és az öregdiákok nagyjából félmillió dollárnyi összeggel egészítenek ki.
“Egy gyereknek mindig izgalmas, ha saját kezűleg teremthet elő valamit, ami ehetőt” – mondta Lauren Fontana, iskola-igazgatónő.
Sasfészkek bukkannak fel az amerikai légifolyosók lédús paradicsom, apró alpesi eper, bazsalikom és levendula illatának ígéretével színezett távlati sziluettjében. Magasan, a hangos és mocskos városi utcák felett, kertészek gyümölcsöt és zöldséget termesztenek. Míg az egyik csak hobbi kertészként műveli a földet, addig a másik már a környezetvédelem előharcosa; és persze olyan is van, aki pontosan tudja, hogy az idő előrehaladtával később helyi élelmiszerként értékesítheti terméseit.
A városi lakosok hosszú sorokban, megművelt paradicsom palántákkal teli edényekkel díszítik házaik tetejét. Az „égi” gazdálkodás egy merőben új fejlesztés, a zöld tetőkért mozgalmon belül is. Az akció részeként a tulajdonosok az aszfaltot zöld növényekre cserélik (gyakran pozsgás növényekből készült szőnyegre). Ezzel csökkentik a viharok alatti túlfolyást és így szigetelik le az épületeket, továbbá mérsékelik a városi meleget.
A zöld tetőket létrehozó vállalatokat képviselő Zöld Tetők az Egészséges Városokért(Green Roofs for Healthy Cities) több projekt áttanulmányozásából készült kutatása alapján elmondható, hogy az Egyesült Államokban a különböző projektek tagjainak munkája nyomán 35 százalékkal megnőtt a zöldtetők elterjedése az elmúlt évben: összességében 6 millióról 10 millió négyzetkilométerre.
Steven Peck, a Zöld Tetők az Egészséges Városokért elnöke, nem tudja pontosan, hogy összesen hány féle zöldség- és gyümölcsfajta szerepel a projektekben, de az szemmel látható, hogy a kertészkedés után megnőtt az érdeklődés. “Amikor ’városi mezőgazdaság’ témában tartottunk ülést,” – mesélte az előző havi atlantai csoport találkozóján –„csak álló hely volt a szobában.” Mr. Peck azt is elmesélte, hogy az egyesület most alakítja meg a mezőgazdasági bizottságot.
Az ösztönző adókedvezmények felgyorsították a tetők zölddel való beültetését, különösen Chicago-ban, ahol majdnem egy évtizede támogatják a zöld tetők elterjedését. Rick Bayless, chicago-i konyhafőnök, a Frontera Grill éttermének tetején termett paradicsomot és chilit használja fel „Rooftop Salsa” (Háztető Salsa) fűszerszószához.
New York anyagilag támogatta mind a vékony rétegben kaktuszlepedővel leterített, mind a kisebb területen, ehető növényekkel beültetett zöldtetőket. A néhány zöldtető projekttel kapcsolatos tervezett new york-i adócsökkentésről szóló törvénymódosítás magába foglalhatná a zöldtetőket.
Paula Crossfield, az Alsó East Side hat emeletes épület 1,000 négyzetméteres tetőszerkezetét közös erőből újítatta fel, majd a lakóbizottságot sikerült meggyőznie arról, hogy az új tetőn 3,000 dollár értékben alakítsanak ki egy 400 négyzetméteres tetőkertet. Ennek egy részét kikövezték, a fennmaradó részt pedig fás ültetvényekkel díszítették, melyek között a tetőre látogatók kényelmesen sétálhatnak.
A Civil Eats blog, mely a fenntartható mezőgazdaságról szól, vezető szerkesztője Ms. Crossfield fizet a magokért, saját kezével végzi a betakarítást, majd adományként szétosztja a szomszédok között a termést. (Férjével a legfelső szinten élnek.) A folyamatban, becslése szerint, a 680 kiló megvásárolt földből 227 kilót vitt fel az ültetvényeseknek.
“Elhatározásom, hogy saját kertem lesz, a munkám egy részévé vált,” mondta Ms. Crossfield. “Megtermelem a saját ételem, s ez segít abban, hogy jobban megértsem, miről is írok: hogy miként kerül az étel az asztalunkra, és milyen bonyolult folyamatok jellemzik ezt a tevékenységet, a kertészkedést.” Nem minden a mezőgazdasági politikáról szól, tette hozzá.
“Régóta titkos vágyam, hogy gazda legyek és a saját dolgaimmal foglalkozzak, ami nem más, mint saját tetőkertem ápolása.”
Két héttel ezelőtt, Ms. Crossfield, lakásából áttelepített magoncokról palántákkal ültette be házának tetőkertjét: arany cukkínivel, fejes salátával, kelbimbóval, amerikai vajdióval, görögdinnyével, mángold félékkel, uborkával, sarkantyúvirággal, körömvirággal, napraforgóval és kínai spenóttal, paradicsommal, fűszer- és gyógynövényekkel.
San Francisco Tenderloin kerületében Maya Donelson, a Glide Memorial Templom (Glide Memorial Church) 900 négyzetméteres tetejének egy részén ládákat ültetett be zöldségekkel. Az utóbbi néhány évben Maya Doneldson menedzselte a környékbeli szociális-gondozó ellátót és a „Graze TetőProjekt”-et a templom Glide Központjánban (Glide Center).
Az ehető és érett növényeket a központban lévő önkéntesek és gyermekek részére küldik meg, akik minden héten egy napot a kertben dolgoznak, és azt tanulják, hogyan készíthetnek az általuk ültetett alapanyagból főtt ételt.
“Még soha nem találkoztam olyan kölyökkel, aki ne akarta volna bepiszkítani a kezét,” mondja Ms. Donelson, aki szakmáját tekintve építészet és környezetbarát desing szakon végzett. “Bármit hajlandóak kipróbálni, csakhogy lássák, hogyan növekedik az amit elültettek, és hogy később sajtkézzel húzhassák ki a földből. A sárgarépából friss italt készítünk, amit a gyerekek zokszó nélkül megisznak.”
A nonprofit környezetvédő szervezet a Fenntartható Dél Bronx (Sustainable South Bronx) segíteni fogja az Alfred E. Smith Középiskola tetejének beépítését (Alfred E. Smith High School), továbbá már egy Hunts Point-i társaságnak segített eperfákat telepíteni a társaság használatában lévő ház tetejére. (A csoport hivatalos képviselője szerint a tulajdonos szereti az epret.)
Az egyik legigényesebb projekt egy 6,000, négyzetméteres tetőkert a Brooklyn-i Greenpointban, amely ehető növényekkel látja el a környéken lévő éttermeket és boltokat.
Ben Flanner, az áttelepült wisconsin-i, rajong a mezőgazdaságért, mondta. A vidéki gazdálkodás gyakorlatának megszerzése közben az organikus mezőgazdaság felé kezdett kacsingatni, mely végül teljesen elrabolta szívét és megváltoztatta életét.
“Szerettem volna gazdálkodni, de csakis a városon kívül.”
Mr. Flanner, nagy szerencséjére, belebotlott a környezetvédelemben otthonosan mozgóBroadway Stages színpadi és fénytechnikai társaságba. A társaság vezetői zöld tetőkertet akartak épületük tetejére, így kifizették a tető beépítését, továbbá belegyezetek abba, hogy Mr. Flanner ehető növényeket is ültessen. Mr. Flanner és társa, Annie Novak elültették az előre megbeszélt organikus zöldségeket, melyből a későbbiekben termelt profitot megtarthatják maguknak.
“Emberek kopogtatnak az ajtómon, mert vásárolni szeretnének”, mondta Mr. Flanner.Andrew Tarlow, négy szomszédos étterem, köztük a Marlow & Sons-t, tulajdonostársa egyezséget kötött Mr. Flannerrel és az ételeikhez az alapanyagokat tőle vásárolják.
Lisa Goode szerint, aki férjével Chrisszel a Goode Green vállat tulajdonostársa, a tetőkert rendbe hozatala 6,000, dollárba kerül. A vállalt, tetőre épített fogyasztható növénykertek tervezését és telepítését vállalja. A tetőre majdnem 1,000, magoncot ültettek eddig 16 ágyba, melyek egyenként 60 láb (1,830 cm) magasak.
“Egy kisebb tető többe kerül négyzetméterenként” mondta Annie. Mr. Flanner költségei közül csak a kert került majdnem 2,000 dollárba, de Ms. Goode szerint, ez a kert többet fog érni az életüknél is.
„Ez egy kísérlet” mondta Ms. Goode. „Azt nézzük, hogy képesek vagyunk-e egy életképes üzleti modellt létrehozni. Az biztos, hogy ebből a tetőkertből Mr. Flanner nem fog meggazdagodni, de amennyiben sikerül rávennünk a tulajdonosokat, hogy több ház tetejének beépítést is rájuk bízzák, abban az esetben már ő is tudna profitot termelni.”
Nem is olyan régen, az ehető növényekkel foglalkozó kertészek nem gondolkodtak még olyan rendszerben, melynek a központi szerepét a könnyen fenntartható, egyben ehető növények jelentik.
Lee Utterbach mindenáron vissza akarta idézni a nagymamája tanyáján töltött nyarakat, de házának közelében, San Fransisco Mission kerületében, nem volt erre alkalmatos terület. Ezért inkább megvásárolta azt az épületet, melyben lakott, nyitott egy fotó-felszerelési kölcsönzőt, míg a ház tetejét zöldség- és virágoskertté varázsolta. Az ültetvények hosszában növik be a tetőt, követve annak vonalát. Némelyik, például a rozmaring, remekül érzi magát az utcafront felé, végig a ház oldalán, lelógva.
Az, hogy feljuss a tetőre, nehéz feladat: a konyhaablakon keresztül kell kimenned és megmászni a meredek tető oldalát. A tulajdonosoknak van egy kis létrájuk a látogatóik részére, ami Lee Utterbach feleségének üvegházához vezet – melyben megtalálhatóak a jövő-vendégszobájának kellékei: masszázskád, asztal és egy komposzt mellékhelység. A tető egy másik részén látható Aly, Lee felesége, által “férfi barlang”-nak nevezett rész, ahol Mr. Utterbach kényelmesen nézheti foteljából 17colos televíziójának képernyőjét.
“Olyan nyolc-kilenc évvel jártam előbbre, mikor ezt megépítettem,” meséli Mr. Utterbach. “Egyszerűen csak élvezem öntözni a növényeket és ásni a földet.”
Peter Bergold, ideggyógyász és a brooklyni SUNNY Downstate tanára, hasonlóan megidézte múltat: az első spárga és sárgarépa emléke, amit még évekkel ezelőtt evett egy kertben arra ösztönözte, hogy a brooklyn-i Park Slopeban lévő barna homokkőből épült ház tetején kezdjen el növényeket termeszteni; ez olyan hat vagy hét évvel ezelőtt volt.
“Ez lett az én epifániám“,” meséli révült szemekkel, ahogy próbál múltjára visszatekinteni. “Volt idő, hogy azt hittem a spárga a nejlonzacskó védőburkában jön a világra.”
A környezet-tudatosság lassan érkezett. “Az egyik dolog, ami igazán megfogott,” mondja, “az a globális felmelegedés és a városi felszálló meleg párás levegő hatása között lévő különbség és hasonlóság volt; manapság lényegesen hamarabb kezdhetsz hozzá a munkához, így hosszabb lesz a növénytermesztés időszaka is.”
Egy másik előny, amiből a kertészek szerencsésen hasznot húzhatnak, az előbb említetteken felül, hogy kevesebb kártevővel kell szembenézniük. Továbbá ott van a szél és annak ereje, amiről még nem szabad megfeledkezniük, amely még a venyigét is feldönti. És amíg a városi épületek tetején a paradicsomokat felhasító melegre koncentrálunk, ne feledjünk fokozottabb figyelmet szentelni a rendszeresebben adagolt vízre, még akkor is, ha az öntözés azt jelenti, hogy lépcsőkön fel és le egy ólomsúlyú vizeskannát kell felvonszolnunk a tetőre.
A tetőkertek múltjában barangolva elérhetünk a babiloni függőkertig: a modern zöldtető mozgalom – az Európaitól külön válva – kitaposta saját útját itt, ahol évekig a kormányszervek vagy bátorították, vagy igényelték a zöldtetőket.
A kormány hasznát leszámítva az is tény, hogy a tetőkön való kertészkedés lényegesen több előkészületet igényel, mint a hagyományos szárazföldi kertészkedés.
Először, meg kell határozni, vajon a tető elbírja-e a föld, a növények és a víz súlyát; az is lehetséges, hogy át kell alakítani az egész szerkezetet. Ez alól kivételt képez, ha a kertészek körben – a tető szélének a formáját követve – helyeznek el ültetvényeket, mely általában a szerkezet legerősebb része.
A tárolók szinte bármiből elkészíthetőek: lehet készültetvény, bontott faanyagból vagy régi tejes dobozból készült láda, vagy akár gyerekmedence. A védőháló alul tartja a könnyű töltőanyagot, mint egy nagyobb adag földimogyorót, a tetején egy korlátszerű szerkezet véd, hogy a föld ne hulljon ki a lyukakon. Hozzávalókkal összekeverve lazítják a cserepes földet, majd teszik a szerkezet legtetejére.
Amikor közvetlen a tetőkön alakítanak ki kerteket, elsőként egy vízálló lemezt fektetnek le, arra teszik a szigetelést, majd a gyökérkorlátot. (A tetőkertészkedési útmutató itt elérhető.)
A munkafolyamat ezen lépései elkedvetlenítők lehetnek a háziurak számára. Öt évvel ezelőtt, Ms. Crossfield szerint, a West Village hatodik sugárúton található egyik ház tulajdonosa mondta egyik bérlőjének, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg a tetőn felépített kertet.
“Azt mondta az asszonynak, hogy szüntesse meg a kertet,” mesélte „mert szerinte nem hoz semmilyen hasznot.” Mára ez megváltozott.
“Évekkel ezelőtt hasonló ellenállásokba üközhetett az ember,” mesélte Miquela Craytor, a Sustainable South Bronx executive igazgatója, “de mára az emberek eljönnek hozzánk, és megvalósítják, amit akarnak.”
