Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

Zöldtető- és zöldfal építők vezető szakmai szervezete

Hírlevél

Adszorpciós kapacitás:
A talajszemcsék felületi megkötő képességét jellemző érték.

Aktívtető: 

Födémen épített, közvetlenül és/vagy közvetve hasznosítható felület, amely ökológiai és/vagy ökonómiai előnyökkel bír (tetőkert kialakítás, energiahasznosítás, víztározás, gépjármű és gyalogos forgalom, stb.).

Alufólia betétes bitumenes lemez:
E bitumenes szigetelő lemez feladata a párazárás.

Attika:
Az épület homlokzati síkjában a főpárkány felett készített alacsony, mellvédszerű fal.

Áttörés:
Olyan szerkezet, amely áthatol a csapadékvíz elleni szigetelésen (csőáttörés, kábelátvezetés, víznyelő, kihorgonyzás).

Bevonat szigetelés:
A felületre képlékeny állapotban felhordott víszigetelő anyag, amely kémiai és/vagy fizikai folyamat eredményeképpen a beépítést követően válik vízszigetelő réteggé.

Bioindikátor:
azok az élőlények, amelyek kimutatják a környezeti változásokat, számuk csökken vagy növekedik a környezeti változások (környezetszennyezés, stb.) hatására.

Bitumen:
A bitumen természetben is előforduló, vagy a kőolaj lepárlása során visszamaradó fekete, hőre lágyuló, lehűlés után megszilárduló (thermoplasztikus) különböző szerkezetű, nagymolekulájú szénhidrogének elegye.

Bitumenes alapozó:
Olyan bitumenemulzió, amelyet a szigetelendő felület pormentesítésére, kellősítésére használnak a bitumenes szigetelő lemez jobb tapadása érdekében.

Bitumenes szigetelő lemez:
A korszerű bitumenes szigetelőlemezek alkotórészei: a bitumen, hordozóréteg, töltőanyag és felületképző anyag. A tekercsben kapható szigetelő lemezek egyik oldalán fólia található, ami melegítés hatására elolvad, és az alatta található bitumenréteg meglágyul.

Bitumenemulziók:
A víz a benne finomeloszlású cseppek formájában lebegő bitumennel diszperz egységet képez.  A felhordott bitumenemulzió kiszáradása után összefüggő, víztaszító védőbevonatot képez.

C/N arány:
Az ültetőközeg szervesanyag-tartalmát kifejező mérőszám.

Csapadékvíz elleni szigetelés:
Felületszerű szerkezeti réteg – a hozzá szervesen kapcsolódó felhajtásokkal, szegélyekkel, áttörésekkel és hézagképzésekkel együtt –, amely az épületet a csapadékvíz hatásaitól megvédi.

Csomópont:
A tetőszigeteléseknél nem szokványos kialakítást igénylő szerkezeteknél (például áttörések, felhajtások, szegélyek) készülő vízhatlan szigetelési megoldások.

Dilatáció:
Épületeknél leginkább a hőmérséklet megváltozása által kiváltott hossz- illetve térfogatváltozást jelenti. A gyakorlatban dilatációnak nevezik, a hőmérsékletváltozás során kialakuló repedéseket, illetve előre az építéskor kialakított tágulási hézagokat.

Diszponibilis víz:
A növények számára felvehető talajban megkötött víztartalom.

Dréncső:
Összegyűlt csapadékvíz, rétegvíz elvezetésére szolgáló cső. Flexibilis vagy merev kialakítású általában perforált PVC anyagú. Helyes működésének biztosítására a cső körül változó szemnagyságú kavicsréteget kell kialakítani, amelyet geotextíliával kell megvédeni a termőréteg elleni bemosódásától.

Drénlemez:
A szigetelés védelmére szolgáló dombornyomott lemez. 8-20 mm dombormagasságú nagy szilárdságú HDPE lemez, melyet „tojástartó” lemeznek is neveznek. Általában felületszivárgóként szolgál (dombormagasság 8-10 mm), amennyiben geotextíliával kasírozzák, illetve terítenek fölé. A kidudorodások mindig a vízszigetelés felé állnak.

Duó-tető:
Egyhéjú lapostető, melyben a csapadékvíz-szigetelés alatt és felett is hőszigetelő réteg van.

Egyenes rétegrend:
Olyan lapostető-szigetelési rétegrend, amelynél a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés alá kerül.

Egyrétegű szigetelés:
Az egyrétegű szigetelőlemez olyan speciális poliészteres anyagból készül, mely mechanikai rögzítésre is alkalmas, így képes kiváltani a kétrétegű – mechanikus gégés lemez és poliészteres zárólemezből álló – vízszigeteléseket.

Egyrétegű építési mód:
Extenzív zöldtetőknél használatos építési mód. A drén -, szűrő – és termőréteg feladatát az egyrétegű  termőközeg látja el.

Egyszerű intenzív zöldtető:
Kevésbé igényes díszfüvekkel, gyepes évelőkkel és egyszerű cserjékkel telepített tető, mely időszakos gondozást igényel.

Elválasztó réteg:
Két, anyagában eltérő, vagy nem összeférhető réteg közvetlen kapcsolatát szünteti meg.

ÉME engedély:
Építőipari Műszaki Engedély, melyet az ÉMI állít ki. Ezen engedéllyel vagy CE minősítéssel nem rendelkező termékek nem kerülhetnek forgalomba!

ÉMSZ:
Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (Társaságunk tulajdonosa alapító tagja a szövetségnek).

Expandált polisztirol hab hőszigetelés:
Magas nyomószilárdságú, jó hőszigetelőképességű, alacsony vízfelvevő-képességű hőszigetelő anyag. Egyenes rétegrendű lapostető hőszigetelő rétegeként és homlokzati hőszigetelésre alkalmazzák.

Extenzív zöldfelület: 

Olyan zöldfelület, amelyet csak minimális mértékben gondoznak, területén a természeti és ökológiai törvényszerűségek többé-kevésbé zavartalanul érvényesülnek.

Extenzív zöldtető:

Födémen épített, 8-20 cm termőréteggel borított, tág tűrésű növényfajokkal, szárazságtűrő növényekkel  beültetett vagy vegetációs paplannal kialakított egyszintes (gyepszint) zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik, alapvetően alacsony fenntartási igényű és önfenntartó fejlődésre képes.Az extenzív zöldtetővel olyan természet közeli vegetáció kialakítása lehetséges, mely kevés gondozást igényel és nem jelent nagy terhelést a tető számára.

Extrudált polisztirol hab:
Zárt cellás hőszigetelés. Fordított tető és talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelésére alkalmazzák. Zárt cellás szerkezete következtében nem vesz fel nedvességet, így vízszigetelés feletti hőszigetelésként beépíthető.

Épített környezet: 

a tudatos tervezési és környezetalakítási munka eredményeként a természeti környezetből létrejött tér, téregyüttes, táj, amely elsődlegesen az ember közösségi és egyéni életfeltételeinek megteremtését, jobbítását, segítését szolgálja.

Felhajtás:
A csapadékvíz elleni szigeteléseknél – a vízszintes és a függőleges felület találkozásánál – a függőleges felületre felvezetett szigetelés.

Felületszivárgó:
Szivárgó rendszer része, segítségével a tetőfelületről vezethető el a csapadékvíz és az összegyűlt egyéb víz.

Felülvilágító:
Olyan áttörés, mely nem kizárólagosan a csapadékvíz elleni szigetelést szakítja meg, hanem a lapostető szerkezetét is, mert a lapostető alatt található helységet megvilágítja.

Félintenzív zöldtető: 

Födémen épített, 20-40 cm termőréteggel borított, tág tűrésű fűfélékkel, évelőkkel és/vagy alacsony cserjékkel beültetett egyszintes vagy kétszintes (gyepszint és cserjeszint) zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik, és rendszeres fenntartást igényel.

Filces bitumenes lemez:
E bitumenes lemez feladata a páraelvezetés, filccel kasírozott az alsó oldala, amelyen keresztül a párát a páraszellőzőkhöz vezeti,egyben első réteg vízszigetelés is.

FLL minősítés:
Forschungsgesellschaft für Landschaftsentwicklung und Landschaftsbau (Vidékfejlesztési – és Építési Kutatási Társaság ) bejegyzett egyesület, Bonn. A zöldtetős irányelvek megalkotója. Németországban a magyar ÉMI-nek megfelelő minősítő szervezet.

Fordított rétegrend:
Olyan lapostető rétegrend, amelynél a hőszigetelés a csapadékvíz elleni szigetelés fölé kerül.

Geotextília:
Főleg PVC szigetelések esetén elválasztó rétegként kerül alkalmazásra. Elválasztó, szűrőrétegként használják.
Általában polipropilén szálszerkezetes anyag. Magas vízáteresztő és szilárdanyag visszatartó tulajdonságú.

Gőznyomás levezető réteg:
Feladata, hogy a csapadékvíz elleni szigetelés alá bejutott pára – a nyári napsütés hatására keletkező – nyomását elvezesse. A csapadékvíz elleni szigetelés alá kerül közvetlenül.

Gyökérállóság:
A gyökér áthatolásával szembeni ellenálló képesség.  A  vízszigetelés gyökérzet általi károsodásának megelőzését, illetve csökkentését szolgáló réteg. A gyökérálló réteg lehet a vízszigetelés felső rétege, illetve különálló rétegként is beépíthető. A szigetelőlemez gyökérállóságát vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolni.

Holtvíz:
Az a víz, amelyet a növény nem képes a talajból felvenni.

Hordozóréteg:
A bitumenes szigetelő lemezeknél a bitumennel bevont réteg tulajdonságai határozzák meg a szigetelő lemezek mechanikai tulajdonságait (szakítószilárdság, szakadási nyúlás).

Hőállóság:
A bitumenes szigetelőlemezek hőállósága a magas hőmérsékleten való terhelhetőség kifejezése.

Hőszigetelés (a hőáramlás csillapítása):
A különböző funkciójú épületeknél a falakon keresztüli hőáramlás megakadályozása érdekében kiemelt fontosságú a megfelelő hőszigetelés. Ezzel akadályozható meg a belső terek nyári felmelegedése és téli lehűlése. A csapadékvíz-szigeteléssel ezek általában egy rendszert alkotnak, így a megfelelő szigetelési rendszer kiválasztása szigetelési szakember feladata.

Hővezetési tényező (λ):
Az anyagot jellemző szám, mely megmutatja, hogy egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönbség esetén. Mértékegysége: W/mK.

Hővezetési ellenállás (R):
Megmutatja egy épületszerkezet adott vastagságú rétege mekkora hőszigetelő képességgel rendelkezik.
Mértékegysége: m²K/W.
R = d / λ

Hőátadási tényező (h e , h i):
Megmutatja, hogy a szerkezet és a levegő között egységnyi felületen egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására mekkora hőmennyiség adódik át.
Mértékegysége: W/m²K.

Hőátbocsátási tényező (U):
Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérséklet különbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.
Mértékegysége: W/m²K.
U = 1 / (R e + Σ(d / λ) + R i)
A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket.

Intenzív zöldfelület: 

Olyan zöldfelület, amelyen belül az emberi beavatkozás és fenntartás a meghatározó, és amelynek rendszeresen fenntartásáról a tulajdonos, vagy az üzemeltető gondoskodik.

Intenzív zöldtető:

Födémen épített, legalább 40 cm termőréteggel borított, gyepszinten zárt, cserje és/vagy lombkoronaszinttel is rendelkező zöldfelület, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik és funkciójában, kialakításában, fenntartásában a természetes talajon épített kertekhez hasonlítható.
Nagy ráfordítást igénylő, magasabb rétegrendű zöldtető forma.Megfelelő kivitelezés esetén szabad felületként használható, a hagyományos kerttől alig különbözik. Állandó kertészeti gondozást igénylő növényzettel telepített, öntözött „tetőkert”.

Kapilláris vízemelés:
A talaj vízvezető képességére és szerkezetére utaló adat.

Kent (kenhető) szigetelés:
Olyan vízszigetelő anyag, melyet a szigetelendő felületre képlékeny állapotban visznek fel. Különböző kémiai és fizikai folyamatok eredményeképpen a beépítést követően vízhatlanná válik.
Teraszok, úszómedencék szigetelésére kiválóan alkalmas.

Kertészeti felépítmény:
A tetőszigetelés feletti szivárgó-, elválasztó-, szűrőréteg, ültetőközeg és növényzet együttese.

Kerti műtárgyak:
Az intenzív zöldtető használatához tartozó funkcionális vagy esztétikai műtárgyak.

Kétrétegű szigetelés:
Az ÉMSZ „Tetőszigetelések tervezési és kivitelezési irányelvei” szerint a bitumenes lemez szigeteléseket két rétegben készítik..

Kőzetgyapot hőszigetelés:
A kőzetgyapot mint anyag kiváló hőszigetelő képességgel rendelkezik. Mindezt a kőzetszálak között elhelyezkedő levegőnek köszönhető. Vízhatlansága, tűzhatlansága, páraáteresztősége, és hangszigetelő képessége szintén kiváló tulajdonságai közé tartozik.

Lapostető:
Olyan vízszintes lemezszerű teherhordó szerkezet, amely fölé már nem kerül a környezettől elhatárolt zárt tér. Feladata a külső hatások, igénybevételekkel szembeni ellenállás, így általában többrétegű szerkezetek.

Lapostetőket érő hatások:
Négy fő hatás- igénybevételfajta éri a lapostetőket: statikai igénybevétel, hőhatás, párahatás, és a csapadékból származó hatások. E hatásokra különböző szerkezeti réteg nyújt védelmet, illetve viseli a hatásokból származó igénybevételeket: teherhordó szerkezet, hőszigetelő réteg, páratechnikai réteg, csapadékvíz elleni szigetelés.

Lapostető felújítás:
A régebben elkészült épületek lapostetőinek tetőszigetelésének felújítási munkáit lapostető felújításnak nevezzük.

Lapostető rétegrend:
A lapostetőkön található rétegek, felülről lefelé haladva, amely tartalmazza a különböző rétegek vastagságát illetve rétegszámát. Az következő rétegek található meg rendszerint a lapostetőknél: felületvédelem, csapadékvíz elleni szigetelés, hőszigetelés, páravédelem, kellősítés, lejtést adó réteg..

Lapostető szigetelés:
Lapostető szerkezetek csapadékvíz-behatások elleni védelmének rendszere.

PVC szigetelő lemez:
Lapostetők, terasztetők, zöldtetők szigetelésére és szigetelések felújítására kifejlesztett polivinil-klorid alapanyagú korszerű szigetelőanyag.

Lapostető:
Olyan tető, amelynek lejtése 10 %-nál kevesebb és nincs tetőtere.

Lefolyási hányad:
A csapadékvíz egy része az esőzést követően elfolyik. A zöldtetők esetében 10-15 cm rétegvastagság mellett az FLL irányelvek szerint a lefolyási hányad 0,3.

Leterhelő réteg:
A bitumenes szigetelő lemezeket az aljzathoz háromféle módon lehet rögzíteni: mechanikai módon, leterheléssel, ragasztással.
A leterhelő réteg készülhet egyenes rétegrendű nem járható tetőnél a csapadékvíz elleni szigetelésen, fordított rétegrend esetén a hőszigetelés leterhelésére. Régebben kavicsréteget használtak, ma egyre gyakoribb az extenzív zöldtetős leterhelő réteg.

Magastető:
Olyan tető, amelynek lejtése a 10 %-ot meghaladja és általában tetőteret képez.

Mechanikai összetétel, szemcsenagyság megoszlása:
Az eltérő nagyságú szemcsék százalékos megoszlását, szemeloszlását kifejező érték.

Mechanikai rögzítés:
A lapostető szigetelés során a bitumenes, PVC szigetelőlemezeket dűbelekkel rögzítik a födémhez. Ha van hőszigetelés, akkor azzal együtt. Mivel a szélszívás hatása a tetőszéleken nagyobb, ott több dűbelt kell használni, ezért ott számítás szükséges.

Mésztartalom:
Az ültetőközeg Ca-tartalmú vegyületeinek CaO-ra vonatkoztatott értéke g/l-ben.

Modifikált bitumenes szigetelőlemez:
Módosított tulajdonságú bitumenes lemez. A desztillált alapbitument műanyaggal keverik. A módosított anyag magasabb hőállóságú, rugalmasabb, jobb hideghajlíthatóságú, kedvezőbb öregedés áll. Ez a típusú vízszigetelő lemez kiválóan alkalmas lapostető szigetelés, lapostető szigetelés felújítás során. Terasztetők, zöldtetők szigetelésére, pince szigetelés kivitelezésére.

Műszaki leírás:
Valamely épületen végrehajtandó építési munkát leíró szaknyelven íródott leírás. Tartalmazhat állapotfelmérést, felújítási javaslatot, anyagválasztásra, műszaki megoldásra történő javaslatot.

Nem járható tető:
Üzemszerűen nem hasznosított tető, csak karbantartás, ápolás, ellenőrzés céljából lehet felmenni a tetőre.

Nyitott cellás hőszigetelés:
Ha a szigetelőanyagba bezárt levegő zárványok kapcsolódnak a külső térrel, abban az esetben nyitott cellás hőszigetelésekről beszélhetünk. Jellemzően a szálas anyagok (üveg-, kőzetgyapot) ilyenek. Jó páraáteresztő képességűek, nagyobb nedvességfelvevő tulajdonságúak. Egyenes rétegrendű lapostető hőszigetelő rétegeként és homlokzati hőszigetelésre alkalmazzák.

Ökológiai hálózat: 

a védett természeti területek és védőövezetük valamint a természeti, természet-közeli területek, ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak összefüggő rendszere.

Páraszellőző:
Olyan áttörés, mely a csapadékvíz elleni szigetelés alatt felgyülemlett – a belső térből a külső tér felé igyekvő, diffundáló – párát a szabadba vezeti.

Összefolyó:
Amennyiben a lapostető belső vízelvezetésű, akkor a csapadék – optimális esetben – a tető legalacsonyabb pontjai felé áramlik, és ott vízelvezető szerkezeten keresztül előbb a függőleges, majd a vízszintes csapadékvíz elvető rendszerbe jut. A vízelvezető szerkezetet összefolyónak nevezzük. Beépítése a lapostető szigetelést végző kivitelezők feladata.

Páradiffúziós (páravezetési) tényező (δ):
Megmutatja, hogy egységnyi parciális nyomáskülönbség hatására egységnyi idő alatt mennyi vízgőz halad át egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén.
Mértékegysége: kg/msPa, g/msMPa.

Páradiffúziós ellenállás (R δ):
Megmutatja egy épületszerkezet adott vastagságú rétege mekkora párafékező képességgel rendelkezik.
Mértékegysége: m²sPa/kg, m²sMPa/g.
R δ = d / δ
R δ = s d / δ levegő

Páradiffúziós ellenállási szám (μ):
Megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffuziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával.
μ = δ levegő / δ anyag

Páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagság (s d):
Megmutatja, hogy milyen vastag levegőréteggel egyenértékű az anyag páradiffúziós ellenállása.
s d = μ ∙ d

Páralevezető réteg:
Feladata a külső és a belső tér közötti páranyomás- különbség kiegyenlítése, a pára elvezetése a szerkezetből.

Páratechnikai réteg:
E réteg feladata a szerkezetbe jutó pára bejutásának megakadályozása, illetve a bejutott pára elvezetése.

Párazáró réteg:
Feladata, hogy a hőszigeteléshez minél kevesebb pára jusson, ezért mindig a hőszigetelés alá kerül a szigetelési rétegrendben. Nagyobb páraterhelés esetén alufóliabetét szükséges.

PE párafékező réteg:
Polietilén fólia, mely feladata vízszigetelési rendszerben a párafékezés.

Perforált drénlemez:
Drénlemez, nem a domborulatoknál átperforálva (lyuggasztva) hanem a sima oldalán. Zöldtető szigetelés vízmegtartó rétegeként használják, a domborulatok szintén a szigetelés felé néznek. Az általában 20 mm mély domborulatok megtelnek vízzel, és a felesleg a lyukakon át távozik, amit a csapadékvíz elleni szigetelés vezet el.

pF-érték:
A talajban a víz visszatartására kifejtett erő jellemzésére használt, dimenzió nélküli érték.

pH-érték:
Vegyszerek, oldatok kémhatásának jellemzésére használt, dimenzió nélküli érték. Ültetőközeg esetén CaCI2-ra vonatkozik.

Poliészter hordozóréteg:
Bitumenes szigetelő lemezek esetén a legkorszerűbb, legjobb tulajdonságokat mutató hordozóréteg. Szakító szilárdsága (600-900 N/5cm), szakadási nyúlása (rugalmassága) nagy (minimum 30%).

Rendeltetés:
Az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül.

 

 

SBS:
sztirol-butadien-sztirol, másnéven elasztomer modifikációjú szigetelölemez. Az ilyen anyaggal modifikált lemezek gumiszerűen viselkednek, a hőállósága kb. +100°C, hideghajlíthatósága kb. -20 °C körüli. Kiváló visszarugózási és repedésáthidaló képességgel rendelkeznek, az anyag kifáradással szemben való ellenálló képessége évek múlva is megmarad. A legszélsőségesebb időjárási feltételek esetén is lehetővé teszi a szigetelés beépítését.

Sedum:
A legtöbb sedum fajta igénytelen és szárazságtűrő, ezért kiválóan alkalmas tetőn való telepítésre. Új telepítésnél a sedumhajtások szétszórhatók.

Szegély:
A csapadékvíz elleni szigetelésnél a külső szélek lezárása.

Szervesanyag-tartalom:
A szerves kötésű széntartalom (C) mértéke %-os értékben.

Szigetelés:
Különböző épületszerkezetek víz- és hőhatások elleni védelmének rendszere. Itt meg kell említeni, hogy míg a vízszigetelés fogalma megfelel a szó szoros értelmével, azaz kizárja a vizet, addig a hőszigetelésnél értelemszerűen csak a hőáramlás csillapítása lehetséges!

Szigetelési alkalmazástechnika:
Napjainkban igen sokféle szigetelőanyag, és hozzá tartozó technológia terjedt el az élet szinte bármely területén. Az új szigetelő anyagokat gyártó illetve technológiákat kifejlesztő cégek, forgalmazók saját ismertető brossúrát állítanak össze, melyben a kifejlesztett szigetelőanyag, szigetelési technológia műszaki jellemzőit, felhasználási lehetőségeit, és gyakorlati fogásait mutatja be. E brossúrát nevezik szigetelési alkalmazástechnikának.

Szivárgócső:
Szivárgó rendszer része, segítségével a szigetelt vízszintes felületről vezethető el a csapadékvíz és az összegyűlt egyéb víz.

Szivárgó rendszer:
Segítségével az épület tetőfelületén az időszakos csapadekvíz hidrosztatikai nyomása segítségével elvezetésre kerül.

Szivárgó-, vízmegtartó réteg:
A csapadékvíz és az öntözővíz elvezetését és/vagy megtartását, valamint az ültetőközeg szellőzését biztosító réteg.

Szűrőréteg:
Megakadályozza a finom részecskék vegetációs rétegből drénrétegbe történő átjutását, biztosítva ezzel a drénréteg hosszabb élettartamát.

Tájépítészeti építmény:

Mesterségesen is alakított terepen, épített szerkezetekkel, közlekedési felületekkel és növényzettel kialakított szabadtéri, jellemzően időszakos emberi tartózkodás céljára szolgáló, többnyire többfunkciós alkotás (pl. közpark, közkert, köztér, mesterségesen kialakított környezet, stb.), a települési zöldfelületi rendszer része. Területén belül további épületeket és műtárgyakat (pl. köztárgyakat, kerti építményeket, stb.) tartalmazhat.

Terasztető:
Olyan lapostető, amely valamiféle burkolattal ellátott, fedetlen teraszként szolgál.

Természetközeli zöldtető:
Legalább 20 telepített növényfajt, főleg pázsitfűféléket és a vadon is előforduló évelőket tartalmazó zöldtető, amelyben a megtelepedett gyomok nem tekinthetők idegennek.

Tető elárasztás:
A tetőszigetelések elkészülte után – amennyiben az attikafallal határolt, belső vízelvezetésű – a szigetelés vízhatlanságát 24 órás árasztási próbával igazolják. Az elkészült szigetelés tető-összefolyóit eltömítik, és a szigetelésre vizet engednek. Ha 24 óra múltán beázás nem tapasztalható az épületben, akkor a szigetelés megfelelő, amelyet jegyzőkönyveznek.

Tetőfelépítmény:
A tető fölé emelkedő, az épület rendeltetésszerű használatát biztosító épületrész, a kémények, a szellőzők és a tetőablakok kivételével. (pl. felvonó gépház, lépcsőház tetőkijárata).

Tetőkert: 

Födémen épített, intenzív, félintenzív és/vagy extenzív zöldfelületekkel tagolt, legalább 25%-os lombkorona borítottsággal rendelkező külső tartózkodótér (szabadtér), melynek részeként terasz, burkolt közlekedősáv, sport-, játszó-, és vízfelület is kialakítható, amely megfelelő vízelvezetéssel rendelkezik és a természetes talajon épített kertekhez hasonló funkciókkal, téralakítással rendelkezik, és rendszeres fenntartást igényel.

Tetőszerkezet:
Komplett tetőrendszer kialakításához szükséges funkcionális rétegek összessége.

Tetőszigetelés:
A zárófödémre kerülő pára-, hő- és csapadékvíz elleni szigetelés együttes megnevezése.

Tetőtér:
Az épület legfelső építményszintje feletti födém padlófelülete és a magastető közötti – minden irányból épületszerkezettel körülzárt – tér (padlás).

Tetőtér-beépítés:
Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok), vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása

Többrétegű építési mód:
A zöldtető drén -, szűrő – és termőrétegének funkcionális elválasztása. Extenzív zöldtetők esetében ajánlott, intenzív zöldtetőknél kötelező építési mód.

Utólagosan kialakított kertészeti felépítmény:
Meglévő, csapadékvíz-szigeteléssel rendelkező tetőn megvalósuló kertészeti felépítmény.

Ültetőközeg:
A növények életterét biztosító, átgyökeresedő réteg.

Üvegfátyol hordozó réteg:
Olcsó, méretstabil, más hordozó réteggel társítva jó minőségű bitumenes szigetelő lemezek állíthatók elő.

Üvegszövet hordozóréteg:
Nagy szakító szilárdságú (kb. 1000 N/5cm), nagy erők felvételét teszi lehetővé. Szakadási nyúlása azonban alacsony (2-3%). A bitumenes szigetelő lemez mechanikai rögzítése esetén előnyös alkalmazása.
Védő-elválasztó réteg: A tetőszigetelés egyes rétegeit egymástól illetve más épületszerkezettől elválasztó réteg, amely egyben az elválasztani kívánt réteg mechanikai védelmét is szolgálhatja.

Vegetációs réteg / termőréteg:
A vegetációs réteg a gyökérzet számára biztosít elegendő helyet, és gondoskodik a növekedéshez szükséges feltételekről. A zöldtetők kialakításánál használatos vegetációs réteg minden szükséges feltételnek megfelel. A vegetációs réteg minőségét a víztároló képesség, az összetétel, a vízáteresztő képesség és a szemcsenagyság aránya határozza meg.

Védőréteg:
A vízszigetelés mechanikai károsodástól való védelmét látja el.

Vízáteresztő képesség:
Az egységnyi idő alatt, egységnyi felületen átszivárgó vízmennyiség.

Vízhatlan szigetelés:
Vízhatlan a szigetelés, ha azon semennyi víz nem szivárog át.

Vízkapacitás:
Adott feltételek mellett a kertészeti felépítményben visszamaradó víz mennyisége.

Vízszigetelés:
Fóliákból, tekercselt lemezekből, bevonó-anyagból, lemeztáblákból, továbbá masszából és habarcsból, illetve anyagtömegből kialakított védelmi rendszer, amely tulajdonságai, beépítési módja és helyzete révén a nedvességokozó hatásokkal szemben az épületek belső tereit és a szerkezeteket megvédi.

Víztorlasztásos tető:
Az az intenzív zöldtető, melyben a tetőszigetelés teljes felületen vízben áll, biztosítva a növényzet folyamatos nedvesség-utánpótlását.

Zárt cellás hőszigetelés:
Ha a szigetelőanyagba bezárt levegő zárványok nem kapcsolódnak a külső térrel, abban az esetben zárt cellás hőszigetelésekről beszélhetünk. Jellemzően az extrudált polisztirol anyagok ilyenek. Páraáteresztő képességük csekély, nedvességre nem érzékenyek. Tehát amennyiben nedvesség éri a szerkezetet, akkor sem romlik a hőszigetelő tulajdonsága.
Fordított rétegrendű szigetelések esetén alkalmazott.

Zöldfelület: 

Minden olyan terület, amelyet növényzet borít. Gyep és cserjeszinten a borítottság akkor teljes, ha az egyedek kitöltik a közöttük lévő, rendelkezésre álló életteret. Fák törzsének közvetlen közelében –ahol a gyep és cserjeszint életfeltételei nem adottak- a zöldfelület méretét az el nem burkolt gyökérzóna adja. Lombos fák esetében a zöldfelület méretét a szabadon hagyott, burkolattal nem fedett gyökérzóna területe adja.

Zöldhálózat: 

Rekreációs célú közösségi használatú szabadterek (zöldterületek, városi terek, gyalogos, kerékpáros közlekedési területek) hálózata melyen a zöldfelületek jelenléte kondicionáló és esztétikai szerepkörük miatt hangsúlyt kap.

Zöldhomlokzat: 

Terepszinten termőföldbe vagy speciális kialakítású termőréteget tartalmazó, a mesterséges vízellátást biztosító szerkezetbe ültetett növényzet alkalmazásával homlokzaton kialakított vertikális kiterjedésű zöldfelület.

Zöldterület biológiailag aktív része: 

A zöldterület azon területrésze, ahol a felszín növény és/vagy a természetes vízborítottsága 100%-os.

Zöldtető:

Födémszerkezeten mesterségesen létrehozott, vízelvezetés, vízháztartás, vízszigetelés szempontjából megfelelő rétegrenddel megépített sík, teraszos vagy maximum 45 fokos hajlásszögű zöldfelület.A zöldtető növényzettel telepített csapadékvíz ellen szigetelt zárófödém, ahol a szerkezet, a tetőszigetelés és a vegetáció egymással összehangolt, megtervezett egységet képez.

Zöldtető irányelvek:
Teljes elnevezés:” Zöldtető tervezésre, kivitelezésre és gondozásra vonatkozó irányelvek”, FLL (1990/1995/2004). A zöldtetők területén érvényben lévő, széles körben alkalmazott (tervezők, gyártók, megbízók és szakértők által) legfontosabb szabályrendszer.

Zöldtető rétegrendje:

1 Növényzet

intenzív vagy extenzív növényzet, pl. szórt eljárás, magkeverék, alacsonytalajlapdás cserjék vagy szédumhajtások.

2 Termőréteg

A termőréteg helyet biztosít a gyökérzet számára és ezáltal biztosítja a növényzet megfelelő növekedésének feltételeit is. A tetőn használatban lévő termőközeg igazi mindentudó, minőségét a víztároló képesség, az összetétel és a szemcsenagyság aránya határozza meg.

3 Szűrőréteg

Megakadályozza a termőréteg finom részecskéinek drénrétegbe történő átjutását és biztosítja azok megfelelő működését.

4 Drén és Víztároló réteg

A fölöslege víz biztos elvezetését végzi. Gyakran a víztároló – és drénréteg vízvisszatartó funkciót is ellát.

5 Védőréteg

Védi a vízszigetelést a mechanikai károsodástól.

6 Elválasztó és csúsztató réteg

Megvédi egymástól az egyes rétegek egymással összeférhetetlen anyagait és megakadályozza azok nemkívánatos összetapadását.

Zöldtetőszerkezet:
A zöldtető szerkezetének összes, vízszigetelés feletti alkotórésze.