Az épületenergetika az Európai Unió energia‐ és klímapolitikájának egyik fő prioritási területe.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2002/91. számú európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2010/31 irányelv (Energy Performance of Buildings Directive – EPBD) többek között előírja, hogy 2020 után (közintézmények esetében 2018 után) csak közel nulla energiafelhasználású épületek épülhetnek.
Szintén kötelező előírás, hogy 2012‐től nem támogatható olyan új építés, vagy felújítás, amely nem teljesíti – a Bizottság által később meghatározott – költségoptimum szerint számolt minimumkövetelményeket. Tovább olvasom
Immár visszavonhatatlanul behálóztak bennünket a zöld eszmék. A fenntartható fejlődés jegyében egyre többen gyűjtjük szelektíven a hulladékot, fűtünk hőszivattyúval, világítunk LED-del, tankolunk bioetanolt, szerelünk fel házunkra napkollektort. A családi élettereken kívül az irodaházakat is elérte a globális zöld hullám. Magyarországon például már ott tartunk, hogy 2013-tól nem adnak át olyan bérirodaházat, amelynek ne lenne nemzetközi zöld minősítése. A régi építésű irodákban természetesen nehezebb a helyzet, de azért ott is tempósan terjed a környezet és a dolgozók zöldítése”. Tovább olvasom
Az Európai Bizottság kifogásolta az építési projektek környezetvédelmi engedélyezésére vonatkozó nemzeti szabályokat. A bizottság szerint bevásárlóközpont, stadion és a parkoló építéséhez, városfejlesztési projektekhez, továbbá a projektek jelentős módosításához minden esetben szükséges a környezeti hatások jelentőségének a vizsgálata. Tovább olvasom
