Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége

A 2012 decemberében átadott irodaépület Magyarországon a zöldépítés egyik zászlóshajója, amelynek működése során szerzett hasznos tapasztalatokról számolunk be.

Az elmúlt év szeptemberében a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete által szervezett Green Walk programon az egyik legnépszerűbb épület a Budapest XIII. kerületében álló Green House volt. Rengetegen voltak kíváncsiak az irodaépületre és annak működésére, hiszen az átadás után sokat olvashattunk a ház nemzetközi és hazai sikeréről.

A bejáráson az érdeklődők közvetlenül feltehették kérdéseiket az épület megálmodóinak és üzemeltetőinek. Az átadás óta eltelt közel másfél év alatt lehetőség nyílt az épület teljesítményének használat közbeni értékelésére is. Schmidt András, a Skanska fenntarthatósági vezetője szerint a mérési időszak fontos tanulságokkal szolgálhat az épület használói és üzemeltetői számára egyaránt: „A bérlői visszajelzések szerint a közvetlen elektromos fogyasztási számlájuk havi összege lényegesen kevesebb, mint előző székhelyükön. Saját elektromos fogyasztásunkat tudom erre példaként felhozni. A jelenlegi elektromos fogyasztásunk fajlagosan 36%-kal kevesebb, mint a korábbi helyen volt.

Ez év januárjában készítettem egy felmérést az elmúlt 6 hónapról és bebizonyosodott, hogy a fajlagos hűtési és világítási fogyasztás az általunk tervezett érték szerint alakult. Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk az éves energiafogyasztásról a 2014 év lesz a mérvadó, mivel az épület telítettsége elérte a 95%-ot. Az azonban bizonyos, hogy hozzáértő, motivált szakembergárdával az épület energiafogyasztása tovább optimalizálható anélkül, hogy a belső környezet minősége csökkenne.”

MÁR AZ ELHELYEZKEDÉS IS ZÖLD

A tervezés során a fenntarthatóságról való gondolkodás nem a tervrajzokkal kezdődik, és nem azoknál a kifejezéseknél, hogy hőcserélő és napelem, hanem sokkal korábban, már az épületről való legelső gondolkodás során. Az irodaház helyszínének kiválasztásával és tömegének megformálásával már alapvető döntéseket hoztunk a fenntarthatóságról, energetikáról. Eldöntöttük például, hogy az épület felhasználói mennyit fognak utazni azért, hogy eljussanak ide, hogy a szomszédok hogyan fogják érezni magukat, hogy mennyi napfény fogja érni a házat, vagy éppen, hogy mennyire fog éjszakánként átszellőzni.

Az épület fejlesztője, a Skanska Magyarország Ingatlan Kft., amelynek szakemberei számtalan tényezőt vettek figyelembe, amikor kiválasztották a Váci út közvetlen közelében, a XIII. kerületben a Kassák, Tüzér és Lőportár utcák által határolt területet, a Kassák park közvetlen szomszédságában.

Az épület nagyon egyszerűen megközelíthető tömegközlekedéssel, autóval, és kerékpárral is: ez utóbbi egy 50 férőhelyes kerékpártárolónak és 8 zuhanynak köszönhetően valós, praktikusan használható közlekedési alternatívát jelent. Az épület a város forgatagához pillanatok alatt csatlakozik, mégis kellemes zöld környezetben található, rengeteg olyan szolgáltatással körülbástyázva, amelyek az itt dolgozók számára hasznosak és szükségesek, így nagyon jól jön, hogy kéznél vannak. A környéken rendelkezésre állók mellett a Skanska további kereskedelmi egységekkel (étterem, kávézó, autómosó, ATM) gazdagította az irodaház szolgáltatásait.

KOMPLEX SZEMLÉLET, INTEGRÁLT TERVEZÉS

Az épület tervezője a magyar DPI Design Kft. és a svéd White Arkitekter AB építésziroda. A szakemberek célja az volt, hogy munkavégzés szempontjából ideális, emberi léptékű tereket alakítsanak ki, miközben a mikro- és makrokörnyezet megóvására is kiemelt hangsúlyt fordítottak. Az épület U alakjával egy belső kertet vesz körbe, 8 emeletnyi magasságban, míg a mélyben 254 jármű befogadására alkalmas 3 szintes mélygarázs található. A földszint és az első emelet teljesen üvegezett, így a többi emelet kerámiával burkolt tömbje légiesen lebegni látszik a talaj felett. Az épület tájolása lehetővé teszi a jó megvilágítást, a napenergia-hasznosítást melegvíz-előállítás céljából.

A fűtés és az azzal szoros összefüggésben lévő melegvíz-előállítás területén a magyar szabványokhoz képest 71%-os megtakarítást értek el az épület tervezői, többek között olyan egyszerű megoldásokkal, mint az épület tájolása, a homlokzat szigetelése, a geotermikus és napenergia felhasználása, illetve az egész rendszer automatizált felügyelete. 42%-kal kevesebb energiát igényel az épület hűtése, míg a világítás energiamegtakarítása 49%.

A felhasznált építőanyagok körültekintő kiválasztása is az egészséges munkakörnyezet és az alacsony környezetterhelés megvalósítását szolgálta. A projekt kivitelezése szigorú munkavédelmi és környezetvédelmi irányelvek betartásával történt, és külön figyelmet fordítottak arra, hogy regionális és helyi alvállalkozók bevonásával dolgozzanak.

AZ ÉPÜLET HASZNÁLATBAN!

Egy irodaépület legőszintébb bírálói a felhasználók. A ház fenntartható voltát az is meghatározza, hogy a benne dolgozók kényelmesen, praktikusan tudják-e azt használni hosszú távon. Épp ezért a tervezők célja az volt, hogy munkavégzés szempontjából ideális, emberi léptékű tereket alakítsanak ki, felhasználóbarát működéssel. Az irodák tere rugalmasan alakítható az igénynek megfelelően, az elrendezések bármikor módosíthatók, így egészen különböző profilú és munkakultúrájú vállalatok is beköltözhetnek ugyanazon irodatérbe.

Az egészséges, komfortos belső munkakörnyezet alapvetően határozza meg egy irodaépület sikerét, éppen ezért kiemelt figyelmet fordítottak a természetes megvilágításra és a megfelelő levegőminőségre.

Minden irodatér légtere zónákra osztott, 3-4 munkaállomásnyi tér hőmérséklete és világítása egyedileg is szabályozható. Folyamatosan mérik a CO₂-szintet a tárgyalókban, illetve a megfelelő vertikális hőmérséklet-eloszlást az egész iroda területén. A hőmérséklet-szabályozás az automatika mellett egyénileg is módosítható, ha a felhasználók szükségesnek érzik. A bent dolgozók körül nem fogy el a friss levegő, a szellőztető rendszer személyenként és óránként 50 m³ levegőt cserél. Természetesen az ültetés függvényében ez a szám változhat. Hasonló elv működik a világítás esetében is, bár az automatizált világítás okos mérői maguktól is tudják, hogy az egyenletes megvilágítottság érdekében hol és mikor van szükség kiegészítő mesterséges fényre, de a központban mégis az ember áll, aki aktuális igényei szerint módosíthatja az automata beállításokat. Ideális esetben a mesterséges világításra nincs is szükség, hiszen a természetes fény egészségesebb, energiát se fogyaszt, ezért a tervezés során alapvető szempont volt a magas természetes megvilágítási arány biztosítása. Az összes közös használatú tér 80%-a természetes fénnyel megvilágított.

Ahol azonban fény jön be, ott a nap is besüt, ami nem mindig kellemes, ezért a nyári túlmelegedés ellen szabályozható külső árnyékolórendszer védi a belső tereket. A tervezők alapvető törekvése az volt, hogy amit lehet, passzív úton, építészeti tervezési döntéssel befolyásoljanak, azonban a gépészettel közös, egymást erősítő gondolkodásmód megkerülhetetlen. Az irodatér komfortja szempontjából a gépészet leginkább a berendezések zajszintjében tűnik fel, a Green House-ban azonban erre is figyeltek, a végberendezéseknél (pl. hűtőgerenda) alacsony a hangszint. Ezek a komfortkörülmények az ember szigorúan vett munkahelyi szükségleteire vonatkoznak (levegő, hőmérséklet, fény, zajmentesség), azonban a Skanska a szerethetőséget és a munka közbeni pihenést is biztosítani szeretné bérlőinek, ezért találhatók az épületben biodiverz zöldtetők a 7. és 1. emeleteken, zöldfalak a földszinten, valamint a 2. és az 5. emeleten, medencés belső kert hintával és kényelmes babzsák bútorokkal. Ingyenesen bérelhető kerékpárok tartoznak az épülethez, a szomszéd parkba pedig le lehet ugrani mozogni a kosárpályára vagy edzeni a kültéri fitneszgépekkel.

Az egészséges munkakörnyezet és a számtalan kényelmi tényező nagyon kellemes, de a hangsúly mégis azon van, hogy ezt a sok-sok pozitív körülményt úgy biztosítsa az épület, hogy közben nem hagy maga mögött dinoszaurusznyi ökológiai lábnyomot, és nem fog 10 éven belül tönkremenni az egész rendszer. Ezen áll vagy bukik a fenntarthatóság, és ez az a komplex jellemző, amit az épületminősítő rendszerek is mérnek.

ENERGIAHATÉKONY ÉPÜLET

A Green House zöld építészeti megoldások széles skáláját ötvözi annak érdekében, hogy az erőforrásokkal minél takarékosabban bánjon és az épület környezetet terhelő hatásait minimalizálja. Az épület éves 72,5 kWh/m² energiafelhasználásával 45 %-kal túlteljesíti a magyar szabályozásban elvárt értéket. A passzív szoláris nyereségnek köszönhetően a fűtési energia költségek csökkennek. A dupla hővisszanyerős szellőztető rendszer biztosítja, hogy a távozó levegő hőjének 85–95%-át visszanyeri az épület, így a bejövő friss levegőt csak kis többletenergiával kell fűteni. Az intelligens épületautomatizálás részeként a jelenlétérzékelők és az ablaknyitás-érzékelők folyamatosan informálják a központi rendszert a változásokról, így az mindig az aktuális hatásokra reagálva teszi még hatékonyabbá a fűtési és hűtési rendszert. Ha senki nincs az irodában, elegendő alacsonyabb hőmérsékleten tartani a helyiséget, azonban ha egy tárgyalóban hosszasan tartózkodnak, a CO₂-szint érzékelő jelez a szellőztető rendszernek, amikor fogyni kezd a levegő.

Mit sem érne azonban mindez jól szerkesztett épületburok nélkül, melynek hőátbocsátási tényezői az elvárt minimumhoz képest a következőképp alakulnak: külső fal 0,25 W/m²K (0,45 W/m²K), tető 0,22 W/m²K (0,25 W/m²K), ablak: 1,5W/m²K (2 W/m²K). Egy nagy arányban üvegezett irodaház esetében azonban a hűtés jelenti az igazi kihívást. A Green House-ban a hűtési rendszer 42%-kal kevesebb energiát fogyaszt a hagyományos hűtési rendszerekhez képest, a fajlagos éves hűtési fogyasztása 22 kWh/m²/év. A hatékony hűtés egyrészt a dupla hővisszanyerőnek köszönhető, amely nem csak a fűtést segíti, hanem hűtési igényre fordított irányban is működik, és amelynek a hatására a talaj konstans hőmérsékletének a hasznosítása is rásegít. A mért adatok alapján a talajhő-hasznosító rendszer megtérülési ideje 10 év körüli.

A rendszer 12–15 méter mélyre levezetett, 116 darab, kanyargó polietilén csőből áll, amelyek direkt kapcsolódnak a légkezelő berendezés hőcserélőihez. Az épületben elhelyezett hűtőgerendák hatékonyan osztják el a belső terekben a hűtött, friss levegőt, a hagyományosnak számító fan coil berendezésekhez képest 25–30% megtakarítással.

Az energiaspórolásban jelentős szerepe van az automatikának: a jelenlét-érzékelők, ablaknyitás-érzékelők a hűtés esetén is működnek, és önszabályozóvá teszik a rendszert. A munkahelyek egyik legnagyobb energiafogyasztója a világítás. Az egészséges munkakörnyezethez, produktív munkához elengedhetetlenek a megfelelő fényviszonyok, azonban gondos tervezéssel és zöld megoldásokkal itt is energiát és pénzt takaríthatunk meg. A Skanska ház beltéri világítása feleannyi energiát fogyaszt, mint egy szokványos irodaházé.

A mesterséges világítást az épület-automatizálási rendszer irányítja, a központi kommunikáció feldolgozza az időjárás-állomás és a jelenlét-érzékelők felől beérkező információkat, és a fényerő megfelelő szabályozásával mindig épp annyira működteti a világítást, amennyire kell. Ha azonban az iroda dolgozói ezt másképp gondolják, bármikor felülírhatják.

A használati melegvíz előállításához napenergiát hasznosít az épület, a napkollektorokat napi 5 m³ víz felmelegítésére méretezték, ez az egész épület egész éves melegvíz-igényének 55%-át fedezi.

ALACSONY KÖRNYEZETTERHELÉS

A fejlesztő a projekt valamennyi fázisában a legmodernebb környezetvédelmi megoldásokat és zöld technológiákat alkalmazta annak érdekében, hogy az épület ökológiai lábnyomát minimalizálja. Ennek köszönhetően a ház energiafelhasználása és CO₂-kibocsátása az átlag épületekhez képest jelentős megtakarításokat mutat. A Skanska Group kalkulációja szerint az épület karbonlábnyoma 8,212 tCO₂e. Az épület az üzemelése alatt a tervek szerint éves szinten 1000 tCO₂e-t takarít meg, ez a hagyományos irodaházakhoz képest 57%-kal kevesebb kibocsátást jelent. A Green House esetében Magyarországon először számoltak karbonlábnyom-értékeket, így a jövőbeni Skanska-projektekhez ezt fogják viszonyítási alapként használni.

Beépített anyagok terén is nagyon tudatos gondolkodás jellemzi a tervezőket. Törekedtek az újrahasznosított nyersanyagok felhasználására, erre példa a Magyarország északi részéről származó 100%-ban újrahasznosított acél, amely a szerkezeti acélelemek alapanyaga, vagy épp a 45%-ban újrahasznosított anyagokból készült szőnyegek.

A hulladékkezelésben is példamutató a beruházás: az építési hulladék 83%-a nem szemétlerakóban végezte, hanem szakszerűen megsemmisítették vagy újrahasznosították. Az üzemeltetés alatt már átfogó hulladékkezelési rendszer biztosítja a hulladék szortírozását és csoportosítását a különböző típusú irodahulladékokat megkülönböztetve.

Az ivóvízzel is takarékosan bánik az épület, egész évben 8000 köbméter vizet használ, ami kevesebb, mint a fele egy hagyományos, azonos méretű irodaház fogyasztásának. Víztakarékos csaptelepek (aerátorok) kerültek az összes vizesblokkba: az átlagos 9 liter/perces kifolyási érték helyett 5 liter/perces értékű szerelvények kaptak helyet. Ez a fogyasztáscsökkenés úgy lehetséges, hogy az aerátorok levegőt kevernek a vízhez, így a felhasználó ugyanolyan mennyiségűnek érzi a kifolyó vizet, holott az valójában kevesebb, de levegővel dúsított, emiatt többnek tűnik. Nagy mennyiségű vizet spórolhatunk azzal, ha bizonyos vizeket újrahasznosítunk.

A WC öblítése és a locsolás a házban szürke vízből, illetve összegyűjtött talajvízből és esővízből történik. A talaj- és esővizet egy 68 köbméteres tartályban gyűjtik. A mosdókba beszerelt kézszárítók használatával elkerülhető a kéztörlő használata, ami havonta több százezer forint megtakarítást jelent. Az esővíz a kert locsolására is alkalmas, a száraz napokon csepegtetős öntözőrendszer táplálja a kertet, az esős napokon elraktározott esővízzel.

Az épület tetejének 50%-a, 2551 m² zöldtető, amely hőszigetelésként csökkenti az épület nyári hőterhelését és téli hőveszteségét, valamint védelmet nyújt az időjárás és az UV-sugárzás épületroncsoló hatásai ellen. Csökkenti a városi hősziget kialakulását, emellett a csapadék tartózkodási idejét is megnöveli, ezáltal elősegíti a természetes párolgást. (Városi hőszigetről akkor beszélhetünk, ha a település és a környezete közötti hőmérséklet-különbség legalább 0,5 – 1 °C.) Végül, de nem utolsósorban a tetőn található vegetáció madaraknak és rovaroknak ad otthont és tisztítja a levegőt.

ELKÖTELEZETT FELHASZNÁLÓK

A Skanska létrehozott egy Zöld Kézikönyvet, amelyből tájékozódni lehet az épületben létesített zöld technológiákról, és legfőképp arról, hogyan kell azokat helyesen használni. A recepción egy hatalmas képernyőn valós idejű információt kaphatunk az épület aktuális energiafogyasztásáról, és az üzemeltetés közbeni CO2-kibocsátás megtakarításról. Az egyes bérlők hűtési és fűtési energiáját, valamint közvetlen elektromos fogyasztását is monitorozza a rendszer, az adatokról pedig folyamatosan értesülnek a lakók, így buzdítva őket további megtakarításra az éves összfogyasztási céloknak megfelelően. A vízfogyasztás különösképp függ a felhasználói oldaltól, a Skanska folyamatosan informálja bérlőit arról, hogyan takarékoskodhatnak a legjobban a vízzel, akár saját otthonukban is.

Birtalan Orsolya
Tornóczky Mónika
Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Forrás